Alternative content

Get Adobe Flash player

Magyarország kormánya a 2015. évet a 70 évvel ezelőtt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, majd a Gulag-emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ennek kapcsán számos rendezvény került és kerül megszervezésre szerte a Kárpát-medencében.



Nagyváradon december 7-én, szerdán a Magyar Polgári Egyesület szervezésében három előadást is meghallgathatnak az érdeklődők az emlékév keretében. 14 órától 16 óráig a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében a következő előadások hangzanak el: Magyarok a Gulágon (Marinovich Endre, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese), Az erdélyi magyar és német polgári lakosság szovjet fogságba hurcolása 1944-1945-ben (Murádin János Kristóf erdélyi történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója), Élő egyház a halál völgyében: a Kárpátaljai Református Egyház élete a sztálini terror árnyékában (Fodor Gusztáv református lelkipásztor). A rendezvényen megtekinthetők azok a szovjet fogságból származó emléktárgyak, amelyeket Murádin János Kristóf gyűjtött össze.

 

A Partiumi Keresztény Egyetem szervezésében 17 órától az egyetem aulájában nyitják meg a Magyarok a Szovjetunió táboraiban (1944–1956) című vándorkiállítást. Köszöntőt mond Pálfi József  rektor, a kiállítást megnyitja Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója, méltatja Marinovich Endre, a Veritas főigazgató-helyettese.

 

Ezt követően 18 órai kezdettel a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében „Én a szabadságot választottam – Egy szovjet tisztviselő politikai- és magánélete” címmel a Viktor Kravcsenko azonos című regényéből készült egyszemélyes kiáltvány lesz megtekinthető, Balázs Zoltán színész-rendező előadásában, a Partiumi Magyar Művelődési Céh szervezésében.

 

Viktor Kravcsenko könyvét nem véletlenül emlegetik együtt Arthur Koestler Sötétség délben című, 1941-es regényével: ezek a művek elsőként igyekeztek rádöbbenteni a világot a szovjet rendszer valódi lényegére, Kravcsenko pedig elsőként – Szolzsenyicin Gulag-regényénél jóval előbb – adott hírt első kézből a szovjet lágerek világáról, a totális terror működésének nyers valóságáról. A könyvnek azonban ma nemcsak, sőt nem is elsősorban történeti –politika- és ideológiatörténeti – olvasata a lényeges, nem is a benne foglalt történelmi információk. Az Én a szabadságot választottam című Kravcsenko-mű színházi előadásának üzenete ma egészen más, mint a hidegháború kezdetén, tétje pedig – ha lehet – jóval nagyobb, mint a rendszerek közötti politikai-ideológiai állásfoglalás. Kravcsenko kérdése létkérdés: hogyan őrizhető meg és hogyan teremthető újra a „személyes szabadság emlékezete”, a saját döntésre, a saját élet választására való képesség és felelősség kulturális tapasztalata olyan körülmények között, amikor egy totális rendszer mindezt kiiktatandó, szükségtelen rossznak deklarálja.


A belépés mindhárom rendezvényre ingyenes.

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum