Szép hagyományt népszerűsítettek a margittai Horváth János Gimnázium diákjai, akik a betlehemes játékok felelevenítésével a karácsonyi ünnepkör vallásos jellegére szerették volna felhívni a kommersztársadalom figyelmét.



Nem először teszik ezt a margittai (Bihar megye) diákok, hisz a Betlehemi Csillagok nevet viselő csapat már ötödik éve csatlakozott az Európai Magyar Fiatalságért Alapítvány „SzékelyKapuk – Betlehemezés” című nemzetközi programjához, melynek célja a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokás, a betlehemezés felelevenítése és ápolása.


A pásztorjátékot bemutatták a város óvodáiban, elemi iskoláiban, illetve a környező településeken is: Érbogyoszlóban, Magyarkécen, Érszőllősön, Hegyközszentmiklóson, Monospetriben, Székelyhídon. Karácsonyi köszöntőként is elhangzott a jól ismert rigmus („Betlehemet hoztunk, társaim kint várnak, / bébocsáttatásra, mert hát nagyon fáznak. / Mit felel, jó gazda, békéredző szónkra / Bébocsát-é münket keresztyén házába?) polgármesteri hivatalokban, idősek otthonában, gyermekotthonban, magáncégnél, valamint a karácsonyi vásárban is.


Bordás Mária református vallástanár örömmel újságolta, hogy évről évre egyre több gyermek jelentkezik betlehemezőnek. „Különösen nagyra értékelem, hogy ezek a gyermekek – noha kortársaikhoz hasonlóan szabadidejük nagy részét a számítógép előtt töltik – érdeklődéssel fordulnak e régi néphagyomány felé, és versengenek, hogy részt vehessenek benne. A VIII–XI. osztályosokból álló 22 fős csapat már október folyamán összeverbuválódott, és nagy lelkesedéssel kezdte próbálni a pásztorjátékot. A gyermekek részt vettek a jelmezek elkészítésében, a hangszeres kíséret és a pásztortánc koreográfiájának összeállításában is. Magukénak érezték ezt a tevékenységet vidám, együttgondolkodó, egymást segítő, egymást ösztönző közösséggé formálódva” – foglalja össze a felelevenített hagyomány lényegét a vallástanár.




Mint ismeretes, a betlehemezés több szereplős, dramatikus játék, a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. A karácsonyi játékok legrégibb szövegrészét latin nyelvű liturgikus jelenetek képviselik, amelyeket a 11. századtól kezdve a templomokban is előadtak. Középkori magyar nyelvű szöveg nem maradt ránk. A 17–18. században főként iskolások és laikusok vallási előadásairól szólnak a krónikák, az első magyar szövegek is a 17. századból származnak. A 19–20. századi betlehemes játékok szövegei részben már népköltészeti változatok.


Sütő Éva

Impresszum