Alternative content

Get Adobe Flash player

Több téves következtetésre jutott a romániai magyar nyelvű oktatást illetően egy uniós tanulmány. Sógor Csaba szerint az a megállapítás rugaszkodott el a valóságtól leginkább, mely szerint a romániai magyar nyelvű oktatás legfontosabb eredménye, hogy a tanulmányaikat magyar nyelven végző diákok Magyarországon munkát tudnak vállalni.



Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) indítványozására nemzetközi szakértők vizsgálták meg az európai kisebbségi nyelvű oktatás helyzetét. Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő nagyon fontosnak tartja, hogy egyáltalán elkészült egy ilyen tanulmány, hiszen hosszú évek óta igyekeznek a kisebbségi nyelvű oktatás problémájára irányítani az uniós döntéshozók figyelmét. „A nyelvi kisebbségek az EU népességének mintegy 10 százalékát teszik ki, tehát 40-50 millió kisebbségi nyelvhasználóról beszélhetünk. Az oktatási törvények azonban tagállami hatáskörbe tartoznak, ezért ütközünk folyamatosan akadályokba” – magyarázza az EP-képviselő, aki szakmai szempontból véleményezte a szóban forgó uniós tanulmány Romániára vonatkozó részét.

 

Sógor felhívta a CULT-szakbizottság figyelmét a tanulmányban szereplő téves következtetésekre, hibás megállapításokra, ugyanakkor a valós helyzet tényszerű ábrázolása érdekében kiegészítéseket küldött a dokumentumhoz. A tanulmány egyik bekezdése szerint a Romániában tanulmányaikat magyar nyelven végző diákok főként Magyarországon tudnak munkát vállalni, ennek oka pedig a tanulmány szerint a román nyelv alacsony szintű ismerete, ezzel azt sugallva, hogy jobb lenne a romániai magyarok számára, ha mindent román nyelven tanulnának! „Jeleztük, hogy ez a következtetés egyáltalán nem helyes, hiszen a román nyelv megfelelő módon történő tanítása az oktatási rendszer feladata, a hiányosságok pedig abból fakadnak, hogy a románt anyanyelvként tanítják a magyar gyerekeknek, nem pedig környezeti vagy második nyelvként, ahogy az érvényben lévő közoktatási törvény előírja” – magyarázta a képviselő. (Sajnos a romániai magyar fiatalok egyharmada már így is eleve román nyelven végzi tanulmányait, román tanintézetekben, ami az egyik legerősebb asszimilációs tényező.)

 

Sógor Csaba úgy véli: hibás, elnagyolt és veszélyes következtetés, hogy a magyarul tanulók csak Magyarországon vagy az „enklávéban” (Székelyföldön) tudnak érvényesülni: „Ez nevetséges leegyszerűsítés, amelyre rengeteg ellenpélda van, ez nem adhatja egyetlen, a témában megjelenő uniós dokumentum alapját sem.”

 

A tanulmány többek között tévesen írja le azt is, hogy mely egyetemeken tanulhatnak anyanyelvünkön a magyar kisebbség tagjai, egyáltalán nem tesz említést a Babeș-Bolyai Tudományegyetemről, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről, illetve a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemről. Sógor Csaba pontosítást és kiegészítést kért: „Ez a három intézmény a 2011/1-es oktatási törvény értelmében multikulturális egyetemként van meghatározva. Ez többek között azt is jelenti, hogy kötelesek külön szervezeti egységben kezelni a magyar nyelvű oktatást. Azt kértük, foglalják bele, hogy a MOGYE-n ez a mai napig nem történt meg, vagyis nem tartják be a törvényt!”


Az EP-képviselő reményét fejezte ki, hogy az Európai Parlamentnek lesznek további kezdeményezései ezen a téren, és sikerül a romániai magyar nyelvű oktatás kapcsán a gyakorlatban létező problémákra a valóságnak megfelelően rámutatni.

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum