Alternative content

Get Adobe Flash player

Váradról írott könyvvel jelentkezik Balázs D. Attila. A kötettel legelőször a Szent László Napokon találkozhat a közönség június 22-én, csütörtökön 18 órakor, a vár I épületének konferenciatermében, ahol a szerző mellett Nagy József Barna, a Magyar Polgári Egyesület elnöke, a kötet kiadója mutatja be a munkát.



A nagy sikerű Erdély Anno 1895–1944, valamint a Torockó és környéke régi képeslapokon című történelmi albumok nagyváradi írója és szerkesztője ismét az antik képes levelezőlapokhoz nyúlt, hogy a maga sajátos hangján a múltat összekösse a jelennel. De hozzátehetjük: a váradi jövővel is. 

A Szent László és Nagyvárad régi képeslapokon ugyanis egy több szempontból is összetett stílusú könyv. Egyrészt valóban album, hiszen 150 kuriózumszámba menő váradi képes levelezőlap szerepel benne a legelső kiadásoktól kezdve, amelyek a szerző magángyűjteményéből, valamint a szerencsi Zempléni Múzeum (ZM) és a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) kollekciójából származnak. A könyvet lapozva továbbá feltűnnek azok a helyi bélyegkiadások, amelyek a régi képeslapoknál is ritkább váradi mementóknak számítanak.

Ezek az „ereklyék” pedig mind kapcsolódnak a kötetben Szent Lászlóhoz, Nagyvárad és Erdély fő védőszentjéhez. Mert megjelenik rajtuk a lovagkirályhoz ezer szállal kötődő vár, a városalapítóról elnevezett főtér, valamint az uralkodó innen elmenekített délceg bronzszobra, illetve a Szent László menedékház az udvarán álló meseszép kápolnával, vagy akár a rossz emlékezetű László király szabadkőműves páholy. És itt már a helytörténethez és a történelemhez is elérkeztünk, ami jóval túlmutat egy megszokott képes album jellegén.

Mivel Balázs D. Attila újságíró is, ez a látásmód meghatározza a kötet vonalvezetését. A képeslapok leírásain és az összekötő szövegeken túl ugyanis a könyv a kényes kérdésekre is nagy hangsúlyt fektet. Ilyen többek között Szent László gyalogszobrának 1923-as eltüntetése a királyról elnevezett főtérről, majd az itt megjelent román szobrok kérdése. A kötetben így teret kapott a városalapító főtéri szobrának újraállításáért életre hívott civil összefogás is, amit a jelenlegi városvezetés végül elgáncsolt két évvel ezelőtt. 

A javarészt Budapesten élő szerző láthatóan a tettek embere, amit persze néhány helybéli sokszor nehezményez, miszerint a „nem életvitelszerűen” Váradon élő emberek ne avatkozzanak bele a folyamatosan itt élők dolgába. Nos, a szerző e kötetben közli azt a már két éve megfogalmazott levelét, amelyet a mindenkori bukaresti és budapesti lengyel nagyköveteknek írt segélykiáltásul. Hiszen I. László király anyja lengyel volt, ráadásul a magyarországi lengyelek védőszentjükként tisztelik, arról nem is beszélve, hogy Várad egyéb pontokon is kapcsolódik a lengyelséghez. Ezeket a tényeket pedig most ki kell használni, mert azzal, hogy elvetették közel nyolcezer ember – köztük sok elszármazott váradi – határozott kérését, miszerint állhasson ismét a Szent László téren a városalapító szobra, azzal tulajdonképpen a lengyel nemzet is pofont kapott.

Ez a nyílt levél pedig, amely a kötet szerves része, remélhetően újraindíthat valamit az ügyben, mert „Szent László dicső emlékezete a magyarság és a keresztény világ becses értéke már évszázadok óta, amelyért mostanság igencsak meg kell harcolni mind Váradon, mind Erdély más tájain.”

A bemutatóra június 22-én, csütörtökön kerül sor délután 18 órai kezdettel a nagyváradi vár I jelű épületének emeleti konferenciatermében. A bemutatón a szerző dedikálja kötetét, amely a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható.

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum