A leköszönő miniszterelnök, aki a 2007–2014-es időszakban az unió agrárügyi biztosa volt, úgy látja, hogy Romániában erősödött a demokrácia, amióta az ország az Európai Unió tagja. Ez a kijelentés enyhén szólva sem állja meg a helyét.



„Azalatt a tíz év alatt, amióta Románia az Európai Unió része, Románia fejlődött, megerősödött a demokrácia az országban (...), és ezt naponta érzékelheti mindenki, kezdve a diáktól, aki az unió akármelyik országában tanulhat, a vidéki polgármesterig, aki uniós pénzalapokból egy valamirevalóbb utat csinálhat” – mondta az uniós csatlakozás tizedik évfordulóján Cioloş egy, az Európai Unió bukaresti képviseletének Facebook oldalára feltöltött videóban. 

A leköszönő miniszterelnök szavainak ellentmond mindaz, ami az elmúlt tíz évben Erdélyben végbement. Románia az EU-ba való belépést megelőzően bizonyos, a kisebbségek jogait tiszteletben tartó törvényeket volt kénytelen elfogadni. A belépést követően azonban Bukarest azonnal nekiállt a többségükben amúgy is szimbolikus törvények és jogok felszámolásához. Ez a tendencia Cioloș miniszterelnöksége alatt sem maradt abba, sőt, a megfélemlítés, a megalázás terén még ki is teljesedett (elég csak a Beke-ügyre, az erdélyi magyarság intézményrendszerének szétverésére, visszaállamosításokra, vagy a táblaügyekre gondolni).  

„Románia akkor léphet előre, ha tisztában vagyunk saját képességeinkkel és hiszünk abban, amit uniós tagországként elérhetünk” – tette még hozzá mondandójához Cioloș. Ezek a bátorítónak szánt szavak azonban nem túl hízelgőek az erdélyi magyarságra nézve: ha Románia ugyanis mindent megtesz, „amit elérhet” a kisebbségekkel szemben teljesen közömbös unión belül,  akkor aligha lehet a demokrácia jövőbeli kiteljesedéséről beszélni. 

Varga Tímea Beáta

Impresszum