Alternative content

Get Adobe Flash player

Ezrek vettek részt idén is Csíkszeredában a hagyományos húsvétvasárnapi ételszentelésen. A város főtere vasárnap reggel teljesen megtelt hívekkel.



„Az ünnepeinkhez hagyományos ételek kapcsolódnak, de egyik ünnep alkalmával sincs akkora szerepe az ételek szimbolikájának, mint húsvétkor” – fogalmazott Tamás József segédpüspök a vasárnap reggeli ételszentelési áhítat alkalmával.

Az ételszentelés hagyománya Jézus Krisztus bibliai öröksége. A segédpüspök Jézus életének egyes történéseivel, csodatételeivel példálózva mutatott rá az eledelek és italok jelképességére. Példaként hozta fel a csodálatos kenyérszaporítást, vagy első csodatételét, amikor Jézus a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta. Az utolsó vacsorán a kenyértörés is ennek a húsvéti hagyománynak az elődje, minthogy az is, amikor a feltámadt Krisztus megjelent az emmausi tanítványoknak és enni kért, ezzel bizonyítván a csodát, hogy ismét az élők sorában van.

Fotó: Pál Zoltán
Fotó: Pál Zoltán


A segédpüspök áldást mondott a tojásra, az összes többi eledelre, valamint az italokra is. Ezt követően a Csíkszeredában szolgáló római katolikus papok hosszan haladva a fegyelmezett sorokon megszentelték a húsvéti kosarakat. Az ételszentelés után a jelen lévők elénekelték a nemzeti imádságunkat, majd a székely himnuszt.

Az ételszentelés hagyományát a középkorban minden katolikus vidéken gyakoroltak. A Székelyföld azon kevés térségek közé tartozik, ahol még mindig, töretlenül őrzik a hagyományt, amely szerint a kosárba tojást, bárányt, sonkát, kalácsot és sót tettek. A katolikusok hite szerint a szentelt étel fogyasztása a hosszú böjt után megvédte őket a mértéktelenségtől. 

[Forrás: maszol.ro]

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum