Alternative content

Get Adobe Flash player

Újabb történelmi és közösségi jelkép kerül fel április 20-án délben Tőkés László európai parlamenti képviselő nagyváradi irodájának homlokzatára – közölte az eseményt beharangozó képviselői sajtóiroda.



A regionalizmus haladó európai gyakorlata és annak romániai meghonosítása, erősítése jegyében ezúttal az Erdély-zászlót tűzi ki a volt királyhágómelléki református püspök, az eseményre várják mindazokat, akik magukénak érzik a harmonikus együttélés regionális eszméjét – áll a meghívóban. A nemrég Kolozsváron „letartóztatott” történelmi szimbólumot pontban 12 órakor tűzi ki csütörtökön Tőkés László a Kálvin utca 1. szám alatti képviselői iroda erkélyére, a már ott lobogó forradalmi magyar (1956-os) és román (1989-es), az uniós, a székely és a partiumi zászlók mellé.

 

Noha a lobogó kitűzésének dátuma nem kötődik konkrétan semmilyen eseményhez vagy évfordulóhoz, vélhetően az európai parlamenti húsvéti szünet nyújt rá alkalmat, a nacionalista román sajtó mégis sietett provokációnak beállítani a gesztust, mivel hogy április 20-a a román királyi had Nagyváradra történő 1919-es bevonulásának napja. A Bihoreanul című bulvárportál például azt írta, hogy „amikor a nagyváradi románok annak a 98. évfordulóját ünneplik, hogy a Traian Moşoiu generális vezette Román Hadsereg bevonult és átvette Rimler Károly polgármestertől a város kulcsait, a román adminisztráció bevezetésének jelképeként”, akkor Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke egy olyan eseményt szervez, ami lehet véletlen egybeesés, de inkább „provokációnak vagy a volt református püspökre jellemző excentrikus aktusnak tűnik”.


A magyar elöljáróság behívta a románokat 1919-ben
A magyar elöljáróság behívta a románokat 1919-ben

 

A történeti hűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy 1919 tavaszán a Nagyváradon is lábra kapott proletárdiktatúra kaotikus állapotokat eredményezett, a város polgárság nehezen tűrte a „bolsevik csőcselék” uralmát és randalírozását, amit április 19-ére a helyi nemzeti erőknek sikerült visszaszorítaniuk. Ekkor érkezett a hír, hogy Budapestről egy egész vonatszerelvény indult Nagyvárad felé jelentős erőt képviselő vörös katonákkal Landler Jenő belügyi népbiztossal az élen. A bolsevik fenyegetés hatására a város magyar vezetői úgy döntöttek, hogy a rend biztosítása érdekében behívják az akkor már Mezőtelegden állomásozó román seregeket. Ennek hírére a vörös gárda meghátrált, Rimlerék pedig a város költségén és járműveivel szállították be húsvétra a románokat Nagyváradra, akik aztán napok alatt úgy rendezkedtek be, mintha „visszatérők” lettek volna.

 

1919. április 30-án a helyi magyar lapok címlapján óriás betűkkel Hirdetmény jelent meg az alábbi szöveggel: „I. Királyunk I. Ferdinánd őfelsége által szentesített A gyulafehérvári gyűlés határozatai alapján a román csapatok elfoglalták és meghódították Nagyvárad törvényhatósági jogú várost és Bihar megyét, ami által azok Románia királyságához csatlakoznak. Életbe lépvén a román uralom, a nagyszebeni Román Kormányzótanács dr. Ciordas János urat Bihar megye és Nagyvárad prefektusává nevezte ki. II. A közszolgálatban hivatalos nyelv a román. Minden polgárnak joga van anyanyelvét használni úgy írásban, mint élőszóban valamennyi hatóság előtt.”


Az április 20-i bevonulást csak az utóbbi években kezdték el ünnepelgetni és ünnepeltetni a városban  a helyi hatóságok, a lakosság számára ez ugyanolyan hétköznap, mint a többi.

 

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum