Alternative content

Get Adobe Flash player

Védelmébe vette az RMDSZ Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét az utcanévtábla-ügyben. Csakhogy az elöljáró olyan érveket sorakoztatott fel a táblabíróságon a Cemo által indított perben, amelyek szembemennek a szövetség által hangoztatott elvekkel.

Csak románul. Képünk illusztráció
Csak románul. Képünk illusztráció


Lejárató kampány folyik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere ellen az RMDSZ szerint, amely szükségét érezte annak, hogy külön állásfoglalásban vegye védelmébe az elöljárót. Mint ismert, Kereskényi a napokban jogerősen pert nyert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ellen, amely bírósági úton szerette volna a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére kötelezni a polgármestert és a szatmári megyeszékhely önkormányzatát. 

Pénteken közzétett állásfoglalásában az RMDSZ Szatmár megyei szervezete pontosításokkal kívánt élni az ügyben, szerintük ugyanis félretájékoztatás történt az erdélyi magyar médiában és lejárató kampány indult Kereskényi ellen. A szövetség is megemlíti, hogy a Cemo nem Kereskényi Gábor tevékenysége miatt indított pert 2016-ban, hanem Dorel Coica volt szatmárnémeti polgármester válaszát követően, amelyben az egykori elöljáró arra hivatkozva utasította el a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését a partiumi megyeszékhelyen, hogy Romániában nincs hatályban olyan törvény, amely erre kötelezné a polgármestert és az önkormányzatot. 

„Érthetetlen számunkra, hogy a júniusi önkormányzati választást követően miért próbált a CEMO ugyanazon év novemberében törvényszéki úton igazságot keresni ügyének. (…) Kereskényi tehát egy olyan perrel találta szemben magát, amelyet elődjének tevékenységére, a Coica által kiadott válaszra alapoztak, ám amelyet megszüntetni nem tudott, hiszen a per megszüntetését csakis a felperes tehette volna meg. Ugyanez a helyzet a fellebbezés esetében is, hiszen ezt sem a polgármesteri hivatal kezdeményezte, hanem maga a CEMO” – áll az RMDSZ állásfoglalásában. 

Az alakulat emlékeztet, hogy a Coica polgármesteri mandátuma alatt kihelyezett 4 kétnyelvű utcanévtábla az RMDSZ nyomására történt, míg Kereskényi Gábor vezetése alatt 18 tábla kihelyezésére van tanácsi határozat, illetve az általa vezetett hivatal tervei között szerepel a történelmi város utcáinak 19-20. században használatos régi magyar neveinek a kihelyezése, valamint a további utcák kétnyelvű feliratozása. „Örvendünk annak, hogy a civil szférát is foglalkoztatja a kétnyelvű utcanévtáblák helyzete, és szívesen fogadunk bármilyen építő jellegű megnyilvánulást e téren. Közös célokat akarunk érvényesíteni,ám ezek eléréséhez olyan eszközökhöz kell folyamodnunk, amelyek nem hozzák szkizofrén helyzetbe a magyar polgármestereket, akiknek egyrészt harcolniuk kell a román törvények hiányosságaival, valamint sok esetben az állami intézmények, kormányhivatalok ellenállásával, másrészt pedig saját közösségükön belülről érkező bizalmatlan megnyilvánulásokkal kell, sajnos egyre többször, peres úton megbirkózniuk” – szögezi le az RMDSZ. 

A kiváló városvezető
A kiváló városvezető


A Kereskényit „kiváló városvezetőnek” nevező RMDSZ-es kiállás szépséghibája azonban, hogy a polgármester erősen megkérdőjelezhető érveléssel kérte a Cemo keresetének elutasítására a Szatmár Megyei Törvényszéket. 2016. december 12-ei keltezésű átiratában az elöljáró először is azzal hárítja el a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének felelősségét, hogy Szatmárnémeti megyei jogú városnak nincs illetékessége az ügyben, ez a városi képviselőtestület hatásköre. 

Mindazonáltal Kereskényi Gábor felhívta a törvényszék figyelmét Szatmárnémeti valamennyi utcája kétnyelvűsítésének magas költségeire, beleértve azt, hogy fel kell tüntetni a „stradă/utca”, „piață/tér” megnevezéseket is. „A kétnyelvű névtáblák beszerzése és kifüggesztése jelentős erőfeszítést igényelne a helyi költségvetésből, márpedig a büdzsé jóváhagyása a helyi tanács kompetenciája” – szerepel a Kereskényi Gábor által aláírt átiratban.

A dokumentumban ugyanakkor a polgármester azt állítja, hogy a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája mindössze „eligazodási elveket” (principii orientative) tartalmaz arra vonatkozóan, hogy miként kell védeni a regionális vagy kisebbségi nyelveket a mindennapokban. 

Ez az érvelés már csak azért is furcsa, mivel többnyire román politikusok szokták felhasználni a magyar jogkövetelések elutasítása érdekében.Mindazonáltal a Románia által is ratifikált karta második részében kötelező módon teljesítendő kötelezettségek is szerepelnek az ezeket felvállaló államok számára. Arról nem beszélve, hogy az Európa Tanács kartája az egyetlen olyan nemzetközi jogilag kötelező egyezmény, melynek központi célja a kisebbségi nyelvek védelme.

Ezt támasztja alá egyébként Horváth Annának, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökének a Maszol.ro portálnak adott pénteki nyilatkozata is, miszerint „a romániai törvényszékeknek ki kellene mondaniuk: a nyelvi chartát ratifikáló törvény ugyanolyan értékű jogszabály, mint a közigazgatási törvény”.

[Forrás: kronika.ro]

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum