Alternative content

Get Adobe Flash player

Nemcsak a határon túli magyarok eshetnek áldozatául a habonyi gépezet ellenségkeresésének: a hazai nemzetiségi szervezeteket, egyesületeket is igen kellemetlen helyzetbe hozhatja a civil szervezetekről szóló törvény módosítása – írja az Alfahír



Mint ismert, a Fidesz úgynevezett CEU-ellenes harcával a határon túli magyar oktatási és kulturális intézmények rendkívül kényes helyzetbe kerültek, hiszen a magyar állam jelentős forrásokkal támogatja őket. Ismerve az utódállamok politikai életét, várható, hogy épp a magyar törvényre hivatkozva hoznak majd egy hasonló tartalmú jogszabályt, hogy ezzel lehetetlenítsék el a külhoni magyar közösségek oktatási-kulturális életét, felerősítve ezzel az asszimilációt. 

Emellett viszont a hazai nemzetiségek is igen nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen őket szintén sok esetben határon túlról támogatják. Így járhat a többi nemzetiség mellett a hazai vendség is: Kissné Köles Erika, szlovén szószóló – a magyarországi nemzetiségek egységes álláspontját tolmácsolva – a civiltörvény szerdai vitájában kijelentette: „Nyilvánvaló tény, hogy a nemzetiségek civil szervezetei is lényeges szerepet viselnek a közvélemény formálásában, amint tény, hogy különösen az anyaországgal rendelkező nemzetiségek esetében igaz, hogy külföldi forrásból jutnak működési költségekhez és egyéb közfeladatot, médiatevékenységet folytató vagy köznevelési és kulturális feladatokat ellátó intézmények, sportegyesületek, ifjúsági vagy időskori szervezetek fenntartását segítő anyagi eszközökhöz” – emlékeztetett a törvényjavaslat szerdai vitájában a szlovén szószóló.

A szlovén szószóló közölte: a magyarországi nemzetiségek bizottsága és az általa képviselt nemzetiségi közösségek kezdeményezték, hogy a törvény-tervezet hatálya alól vegyék ki a nemzetiségi szervezeteket, egyesületeket és alapítványokat.

A Jobbik nem támogatja, hogy a törvény a magyarországi nemzetiségi kisebbségek szervezeteire is kiterjedjen

Szávay István, a Jobbik szakpolitikusa rámutatott: az elszakított területeken számos olyan civil szervezet működik anyaországi támogatással, amely a helyi magyarság jogai védelmében „befolyásolni kívánja a politikát”. Ők román, szlovák, szerb, vagy ukrán szemmel nézve ugyanúgy minősíthetők „külföldi ügynökszervezeteknek”. 

Szávay István keddi sajtótájékoztatója

Ezt a felvetést a legutóbbi kormányinfón egyébként Lázár János kancelláriaminiszter is „jogos aggálynak” nevezte, amit „alaposan meg kell vizsgálni”. A Jobbik ezért már korábban azt követelte – hasonlóan a nemzetiségi szószólókhoz, hogy a törvény hatálya alól kerüljenek ki a nemzetiségi szervezetek, illetve úgy módosítaná a jogszabályt, hogy az ne vonatkozzon azokra a civilekre, akik magyar állampolgárok, vagy határon túli magyarok érdekében végeznek karitatív tevékenységet.

Bazsó Bálint Márton cikke teljes terjedelmében ITT olvasható. 

[Forrás: Alfahír]

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum