Alternative content

Get Adobe Flash player

A béruniós polgári kezdeményezés népszerűsítése céljából erdélyi körúton járó Gyöngyösi Mártont, a Jobbik külpolitikai szakértőjét, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökét kérdeztük az autonómia és a bérek összefüggéséről, szavazati jogról, Katalóniáról, a közeledő magyarországi választásokról.



Röviden összefoglalva mit jelent a Bérunió, és miért lehet fontos egy erdélyi magyar, vagy éppen román számára, hogy aláírásával csatlakozzon ehhez a kezdeményezéshez?

Idén márciusban egy történelmi kezdeményezést indítottunk el: nyolc ország résztvevőivel az Európai Bizottsághoz fordultunk annak érdekében, hogy aláírásokat gyűjthessünk azért, hogy az Európai Unió nyugati és keleti tagállamai közötti bér- és gazdasági különbségeket kiegyenlítsük. A Bizottság kezdeményezésünknek zöld utat adott, jövő tavaszig pedig egymillió aláírást kell összegyűjtenünk. Ezt követően beindulhat egy olyan intézményi folyamat az EU-ban, mely a támogatások rendszere, valamint jogi aktusok által elvezethet minket a bérek felzárkóztatásához.

Mindehhez persze a tagállamok aktív közreműködése is szükséges: az eddigi, olcsó munkaerőre alapuló gazdaságpolitika helyett be kell lépnünk a 21. századba és szakemberek képzésével, a kutatás és a fejlesztés támogatásával a technika világában tudásunkkal kell versenyképessé tenni magunkat. A bérunió célja, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson. Magyarország, és Románia - ezen belül Erdély - lakói ugyanazoktól a bajoktól szenvednek. A két ország kormányai az olcsó munkaerőre építő vadkapitalista modellt támogatták és támogatják a mai napig, ennek egyenes folyománya, hogy a képzett munkaerő nyugatra vándorol, ahol ugyanazért a munkáért nagyságrendekkel nagyobb fizetést kap. Ez már középtávon is azt jelenti, hogy a munkaerőt kibocsátó államok társadalma, gazdasága összeomlik, hiszen a legfiatalabbak és a leginkább képzettek mennek el, és ők már ott alapítanak családot, ott fizetnek adót, annak a társadalomnak az életét gazdagítják, ahová kivándoroltak.

A béruniós kezdeményezéssel arra  akarjuk rávenni a brüsszeli döntéshozókat, hogy a számolatlanul elszórt milliárdokat - kohéziós alapok, stb - az oktatásra, kutatás-fejlesztésre, kelet-közép európai családi vállalkozások támogatására, bérfelzárkóztatásra költsék. Nyilván, ez nem egy néhány napos folyamat, de ha el sem kezdjük, a következmények azok lesznek, amelyeket most is tapasztalhatunk. Hogy kissé konkrétabb tegyük a dolgot, egy magyarországi példát hoznák fel. A magyar kormány 12 millió forint értékű támogatást ad a Magyarországon megtelepedett multiknak azért, hogy egyetlen  - minimálbért fizető - munkahelyet teremtsenek. Ha csak ezt a pénzt a magyar kis és közepes vállalatokra költenénk, azzal sokkal több új munkahely születne, és nem lenne szükség az elvándorlásra.

Milyen a közhangulat Magyarországon? Milyennek látja egy jobbikos kormány esélyeit? 

Magyarországon ma egyértelműen kormányváltó hangulat van, azzal együtt, hogy - ezt kár tagadni - a legtöbb, pártot választani biztosan tudó választó a Fideszre  szavazna. Az igazi kérdés az az, hogy a kormányváltó hangulat megtalálja-e a kormányváltó erőt. A baloldal mint olyan megsemmisült, ezzel egy időben megerősödött Gyurcsány hangja. A baloldali pártok jelen pillanatban az egymással való torzsalkodással vannak elfoglalva, ami annyit jelent, hogy jó eséllyel megküzdhetnek egymással a harmadik-negyedik helyért, vagy éppen a parlamenti bejutásért. Az egyértelmű kihívó a Jobbik, és a mostani jelek szerint egyre több olyan egyébként baloldali szavazót sikerül megszólítani, akiknek  nincs már kire szavazniuk.

Gyöngyösi Márton és Dragoş Tîrnoveanu a béruniós körút nagyváradi állomásán
Gyöngyösi Márton és Dragoş Tîrnoveanu a béruniós körút nagyváradi állomásán


Ha már Gyurcsány Ferenc neve szóba került, mi a Jobbik véleménye a határon túli magyarok szavazati jogáról? 

Gyurcsány csupán azt hozza, ami a lényege, és amit mindig is tett. Ő már 2004-ben is a külhoni magyarság ellen uszított, most is ezt teszi. Elkeserítő és szomorú, hogy a kicsinyességre és az irigységre apellál, és sajnos a mai napig vannak a társadalomban vevők erre. Szerencsére azt  mondhatjuk, hogy 5-6% ostoba ember elfér bármelyik országban. A Jobbik álláspontja a magyar állampolgárok szavazati jogáról egyértelmű, és nem változik. Egyféle magyar állampolgárság van, egyformák az azzal járó jogok és kötelezettségek is. 

Hogyan viszonyul a Jobbik az autonómia kérdéséhez? Mik azok a tapasztalatok amelyeket régiónkban is hasznosíthatunk ebben a kérdésben?

A mindenkori magyar kormány két történelmi igazságtétellel tartozik a határon túli magyarok irányába. Az egyik az autonómia, másik a bérek felzárkóztatásának kérdése. A két kérdés szorosan összefügg, hiszen a szülőföldön maradás egyik alapfeltétele a megfelelő bér, ami elegendő az emberhez méltó élethez, családalapításhoz, gyarapodáshoz. Ennek legbiztosabb kerete az autonómia, ami nem csak nyelvi jogokban, szabad jelkép használatban, önálló oktatási rendszerben, saját rendőrségben, stb. nyilvánul meg, hanem nagyfokú gazdasági önállóságban is. Erre a legjobb példa Dél-Tirol, ahol nemrég jártam tapasztalatokat gyűjteni, tárgyalni az ottani felelős tényezőkkel. A legszembetűnőbb tapasztalat az az, hogy az autonómia jó a többségnek is, hiszen Dél-Tirol gazdagsága, amely területi autonómián alapszik nagyon jó hatást gyakorol az egész északi olasz környezetre, az életszínvonalra, vagyis egy win-win helyzet áll fenn. Mindenki nyer az autonómia révén, a dél-tiroli németek németek maradhatnak, fejlődik a gazdaság, az olaszok pedig életszínvonalukban tapasztalhatják meg milyen jól döntöttek, amikor az elnyomás erőltetése helyett az autonómia megadása mellett döntöttek. Éppen ezért a Jobbik határozottan és következetesen kiáll a határon túli magyar nemzetrészek autonómiája mellett.

Ha autonómia, akkor Katalónia kérdése megkerülhetetlen. Hogyan látja, a katalán kérdés milyen hatással lehet a Kárpát-medencei magyarság autonómiaküzdelmeire?

A katalán függetlenségi törekvés katasztrofális a magyar autonómiatörekvések szempontjából. Két okból is. Egyrészt hamis illúziókat kelt az érdeklődőkben, akik azt hiszik, elegendő egy - amúgy érvénytelen - népszavazás, és máris itt a függetlenség. Látható, hogy ez nem így van. Másrészt kitűnő muníciót ad a román, szerb, ukrán stb. sovinisztáknak akik most sikeresen összemossák az autonómiát az elszakadással, holott a kettő nyilván nem ugyanaz. Ki kell mondani és tudatosítani, hogy magyar szempontból a függetlenségnek nincs realitása, az autonómiának viszont van. Utóbbira van számos példa, európai és más precedens, jogilag és minden más szempontból is támogatható, ezért követelhető is. Az autonómia az, ami ma minden őshonos európai kisebbségnek jár, így természetesen a magyarságnak is.

Barta Béla

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum