Alternative content

Get Adobe Flash player

A kerek évforduló apropóján 2018. január 6-án, szombaton nyílt nap lesz az Országházban, írja az MTI.



A II. világháború idején Radvánszky Albert és Perényi Zsigmond koronaőrök többször is tanácskoztak arról, mi történjen a koronázási jelvényekkel veszély esetén. 1944-ig nem szánták el magukat döntő lépésre, megelégedtek azzal, hogy a budai vár páncélkamrájából a vár bombabiztos óvóhelyére vigyék azokat. Szálasi Ferenc nyilas vezér hatalomátvételének előestéjén végül döntésre jutottak: közel száz év után újra elásták a kincseket, ezúttal a koronaőrség szenespincéjében. Ezután titokban a veszprémi sziklabarlangba menekítették, ahol a Magyar Nemzeti Bank értékeit is őrizték. 

A szovjet hadsereg előretörése miatt az ékszereket Veszprémből Kőszegre, majd Velembe, végül Ausztriába vitték. A koronázási palástot Mattsee város plébánosának gondjaira bízták, de ő a Szent Korona elrejtésére nem vállalkozott. Így a koronát, a jogart és az országalmát Szálasi utasítására egy benzineshordóban elásták. Az amerikaiak kihallgatások hosszú sora folytán szereztek tudomást a koronázási jelvények hollétéről. Kiásásuk után előbb a frankfurti Deutsche Reichsbankba, majd az Egyesült Államokba vitték azokat. A hidegháború évtizedei alatt sokáig szóba sem kerülhetett a koronaékszerek visszaszállítása, mely már a nemzetközi sajtó figyelmét is magára vonta. 

Apró Antal, az Országgyűlés elnöke átveszi a koronát Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől
Apró Antal, az Országgyűlés elnöke átveszi a koronát Cyrus Vance amerikai külügyminisztertől


A Washington Post 1974-ben „hidegháborús relikviának” nevezte őket, míg végül 1977. november 6-án a lapok közölték az Egyesült Államok Külügy-minisztériumának bejelentését: a koronát jelvényeivel együtt visszaszolgáltatják Magyarországnak. Az eseményre 1978. január 6-án került sor az Országházban. Az Egyesült Államok azonban feltételeket szabott: az átadásnak ünnepélyes és nyilvános keretek között kellett megtörténnie, ezen kívül diplomatikus udvariassággal javasolták, hogy Kádár János pártfőtitkár, a szocialista Magyarország tényleges vezetője ne legyen jelen a ceremónián. Kádár megítélése az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében folytatott szerepe miatt rendkívül kedvezőtlen volt, elsősorban ez indokolta az amerikai döntést. 


A Szent Koronát és a többi koronázási jelvényt Carter elnök képviseletében Cyrus Vance külügyminiszter adta át a magyar küldöttségnek. Az ékszereket az ezredfordulóig a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében állították ki. 1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi I. törvényt. Ennek értelmében a Szent Koronát a jogarral, az országalmával és a karddal együtt 2000. január 1-jén az Országház kupolacsarnokába szállították át. A koronázási palást műtárgyvédelmi feltételeknek megfelelő, speciális tárolási igénye miatt a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt. 

Az Országgyűlés 2010. december 20-án megalkotta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény módosítását: a Magyar Honvédség feladatai közé került a Szent Korona, valamint a koronázási jelvények fegyverhasználati joggal történő őrzése. A Honvéd Koronaőrség 2011. május 30-án tette le esküjét és vette át a Szent Korona őrzését.

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum