Alternative content

Get Adobe Flash player

Keresendő szó/szavak:
Találatok száma: 19

Kinek ne dobbanna meg a magyar szíve a „Tenkes kapitánya” című könyv illetve filmsorozat említésekor? A kissé naiv, kissé idealizált történet szeretnivaló figurákat felsorakoztatva igyekezett a legkisebbeket a magyar szabadság ügye, a kurucok mellett elkötelezni.
A Kunság legjelentősebb csárdáinak egyike az Akasztói halascsárda, mely egy nagyobb komplexum keretén belül működik. Van itt több jelentős kiterjedésű halastó, melyekben horgászni is lehet, továbbá fogadó, kemping, fürdőtó. E szemgyönyörködtető rusztikus létesítmény nyaralásra is alkalmas.
Budapest igazi világváros, itt szinte minden meglelhető, mi szem-szájnak ingere. Vegetariánus étterem is van szép számmal, csak a Govinda nevű indiai, a világ más pontjain is működő hálózat egységeiből is van kettő, egy a Vigyázó Ferenc utcában, mely a Belgárd rakpartról költözött ide (e piciny utcában működik egyébként a főváros egyik michelin csillagos étterme, a Costes Downtown is), valamint egy a Papnövelde utcában, pár lépésre az ELTE jogi karának épületétől.
Kulináris kalandozásaim során, amibe beletartoznak nemcsak a mások által tartott kóstolók, hanem azok is, amikor jómagam válogathattam össze és mutathattam be a nemes nedűket, legyen azok merítési tartománya a legjobb magyar borok vagy legjobb kézműves sörök világa, a helyzetből adódólag igen sokakkal beszélgettem a kézművesség és azon belül a kézműves sörök világáról.
A székely főváros főterén működő, „ A Hentes konyhájához” címzett gyorsétterem egy remek koncepció ügyes kivitelezése. Adott ugye a mészárosi háttér, ami garantálja a friss húst, továbbá egy komoly marketinggel és minőségi termékekkel felépített név, a Petry, a másik oldalról a lelkesedés és az érezhető szándék arra, hogy a vendég elé ízletes étkek kerüljenek.
Bár szórványosan előforduló jelenség az is, hogy Magyarországról járjanak át nemzettársaink vásárolni a román megszállás alatt álló területekre, negyed évszázaddal a rendszerváltás után még mindig az a jellemző, hogy inkább „innen” áramlik a bevásárlóturizmus „oda”. Ugyanez érvényes a bevásárlóturizmust részben átfedő kulináris turizmusra is, nem szólva a borturizmusról.
„A „vegetariánus” egy ősi indián szó, melynek jelentése ”ügyetlen vadász” ” - tartja a jópofa közkeletű szólás. Akár ezt is ki lehetne írni a „Meat to eat” cég „Belly food” névre keresztelt gyorsétkezdéjében a falra. Vagy azt, hogy „szeretem a vegetariánus ételeket, de csak hússal”.
A gyros az egyik legnépszerűbb utcai étel, ún. street food a vén kontinensen. Legyen szó Londonról, Münchenről, Veronáról vagy akár Erdély fővárosáról, Kolozsvárról, gyros-t mindenütt kapunk, legfeljebb az a különbség, hogy van ahol arabok/törökök/görögök készítik, s van ahol helyi gyros-rajongók vagy csak élelmes üzletemberek.
A magyar univerzum Budapest-központúsága adottság. Lehet morgolódni, lehet kozmopolitázni és vízfejezni, ténykérdés, hogy a Kárpát medencében itt összpontosul a legtöbb kulturális érték. Szinte mindenkinek van Budapesten rokona, barátja vagy legalább ismerőse és a magyar élettér minden szegletéből utaznak fel tömegek naponta a Fővárosba. Azt kevesen tudják, tételesen szinte csak azok, akiknek az életében a gasztronómia kitüntetett helyet élvez, hogy Budapesten hétköznap, ebédidőben elérhető áron ismerkedhetünk meg a térség legjobb éttermeinek konyhájával.
Ha bele szeretnénk kóstolni egy szebb, magyarabb kor hangulatába, amit oly érzékletesen írt le Wass Albert megannyi művében, de legérzékletesebben talán a „Kard és kasza” című történelmi ihletésű regényében, akkor látogassunk el valamelyik szépen helyreállított erdélyi kastélyba, legyen az a vargyasi Dániel vagy a marosugrai Haller kastély. Ezutóbbiban étterem is működik, ahová a nemrégiben sikerült vége ellátogatni.
A borral kapcsolatban kitartó téveszmék élnek, átvészelnek generációkat, rendszerváltásokat, a borásztársadalom és a borszerető rétegek metamorfózisait. Ilyen kitartó téveszme, hogy a régi bor az jó. Holott ennek jellemzően a fordítottja az igaz, e kérdésről a későbbiekben még elmélkedni fogunk.
A magyar gasztronómia minőségelvű megújulásának zászlóvivői, Molnár B. Tamás és társai, akiknek intézményes képviseletét a Magyar Gasztronómiai Egyesület látja el, joggal tartják fontosnak visszanyúlni a XIX. század második felében meghonosodott paprika-dominancia előtti korszakokra, amikor a magyar konyha gyökereinek felkutatásán és a mai magyar konyha alapelveinek megfogalmazásán dolgoznak.
Bár a világhálón nem leltem hiteles közvéleménykutatásra, meg merem kockáztatni, hogy Közép-Európa legnépszerűbb étele a bécsi szelet. A bécsi, mely Andalúziából került Milánóba, majd onnan a bécsi udvarba, s miként a talán legizgalmasabb magyar gasztro-blog, a „Bűvös Szakács” is írja vonatkozó bejegyzésében, az aranyszínűre sütés a fényűző udvarokban dívó aranyport hivatott helyettesíteni.
Különösebb túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy bár akadnak ellenpéldák, aprócska városok akár több michelin-csillagos éttermekkel, a magasgasztronómia fellegvárai a nagyobb települések. Világszinten Tokyo és New York, térségünkben Bécs, Budapest, Prága.
„Jó boroknak szép hazája Erdély” - tartja a szólás valamint az erdélyi borszakma doyenje, Csávossy György által írt hiánypótló, megkerülhetetlen monográfia címe. Ugyanakkor, ha anyaországi barátaink rákérdeznek, hogy kinek a pincéjébe lehetne ellátogatni Erdélyben, akkor bizony nem sok név forog közszájon.
Az utcai étkezés, avagy ahogy világszerte hívják, a „street food” régi jelenség, de a „modern”, túlhajszolt élettempótól kapott egy nagy meghatározó lökést. Ceausescu idején is voltak lángosozók, lehetett piacokon miccset enni, a nyolcvanas évek elején még remek hot dogot is adtak országszerte, de a posztkommunista rablókapitalizmus tette a jelenséget általánossá.
Nagybányától 30 kilométerre található Máramarossziget irányában a Mara étterem, mely az aránylag nehéz megközelíthetőség dacára igen népszerű a helyiek körében. Fő specialitás a helyben tenyésztett friss pisztráng, amit kukoricadarába forgatva, bő olajban kisütve, valamint bordázott vaslapon hőkezelve kínálnak.
Érdekes elméleti kérdés, hogy mennyire helyes, hogy Európa legjelentősebb étteremkalauzai, a Michelin és a Gault Millau - elvben legalábbis - csak azt pontozzák, ami a tányéron megjelenik s az értékelés ebből kifolyólag lényegében a séfé. A vendégek többsége ugyanis konyha mellett igencsak fontosnak tartja az étterem hangulatát, az ár érték arányt valamint a kiszolgálást. E négy szempont együtt adja legtöbbünk összélményét.
A nagyipari selejtözönnek, az élelmiszeripar egészségkárosító tevékenységének ellenhatásaként az utóbbi évtizedben jelentősen felértékelődtek a kézműves termékek, az őstermelői áruk, a kisüzemi produktumok. Legyen szó zöldségről, tejtermékekről, felvágottakról, sörökről vagy borokról.

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum