Alternative content

Get Adobe Flash player

2017. március 11. / 19:23

Kétszáz éve halt meg Aranka György

1737-ben született Széken, az erdélyi Mezőség nyugati szélén, Marosvásárhelyen hunyt el 1817. március 11-én a kiváló magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus, esztéta Aranka György, aki mindmáig nem nyerte el méltó helyét a nemzet kiválóságainak panteonjában.



A marosvásárhelyi királyi táblánál dolgozott; hivatali tevékenységein túlmenően nyelvműveléssel, történelemmel, irodalommal, filozófiával foglalkozott. Egész működése a felvilágosodás jegyében zajlott; az ember fő feladatát az elme művelésében látta. Központi szerepet játszott az Erdélyi Nyelvmívelő Társaság és a hozzá kapcsolódó Kéziratkiadó Társaság megalapításában és működtetésében. Kazinczy Ferenchez hasonlóan levelezésben állt korának legtöbb irodalmárával és irodalomkedvelőjével, valamint számos történésszel. Drámafordításaival a kolozsvári színjátszás ügyét igyekezett előmozdítani; II. Richárd-fordítástöredéke az első ismert magyar Shakespeare-fordítás. 

Történészként egy nagyszabású kézirata maradt fenn a székelyek, illetve a három erdélyi nemzet (magyar nemesség, székelység, szászság) történetéről, nyelvművelőként egy értelmező szótár összeállítását tervezte, amelyből egy elméleti alapvetés és próbaszócikkek készültek el. Költőként és filozófusként nem alkotott ugyan kiemelkedőt, de ilyen írásaival is előmozdította a művelődés ügyét.

Aranka György életéről és munkásságáról egy eléggé részletes,jól megírt szócikk olvasható a Wikipédia szabad internetes enciklopédiában, ITT

Idős korában visszavonult a szervezőmunkától, Köteles Sámuel filozófia előadásait látogatta Marosvásárhelyen, és maga is filozófiával foglalkozott. 79 éves korában egy otthoni baleset okozta halálát. Ennek körülményeit mint egykorú szemtanú, P. Szathmáry József marosvásárhelyi ügyvéd örökítette meg. „Még 10-a Mártii vacsorán igen jó kedve volt. Vacsora után a kanapén pipázott s olvasta Zitnmermans Taschen-Buch der Reisen. 9 óra után fekünni akarván menni, midőn a kanapéról felkölt, elesett, fejét balfülével a falba ütötte s legottan animi praesentiajat elvesztette, szemét örökre behunyta. Nyelve elnémult, minden érzékenysége megtompult, csak mélyen horkolt. Ebben az állapotban találtam, midőn a szolgáló 9 és 2/4 órakor lehivutt. Ettől fogva mind mellette voltam, míg megholt. Adjon Isten néki boldog nyugodalmat s feltámadást!” 1817. március 13-án temették el a marosvásárhelyi református temetőben.

A Kemény Zsigmond Társaság már 1934-ben mozgalmat indított emlékmű állítására Aranka György jeltelen sírján, s 1937-ben Kováts Benedek Erdély Kazinczyja című előadásával emlékezett meg a tudós nyelvművelő születésének 200. évfordulójáról.

Gazdag kézirathagyatékának és levelezésének részei Budapesten az Országos Levéltárban, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában, Kolozsváron az Egyetemi Könyvtárban és a Román Akadémia Levéltárában, a Kolozs megyei állami levéltárban, kisebb részben más levéltárakban és magángyűjteményekben találhatók.

2008-ban szobrot állítottak a tiszteletére Marosvásárhelyen, Gyarmathy János bronzból készült alkotását. Aranka György nevét vette fel a Marosvásárhelyen alakult Aranka György Irodalmi Kör (1969), a széki Aranka György Alapítvány (1992), a marosvásárhelyi Aranka György – Mentor Könyvesbolt (1994), valamint a kolozsvári Georgius Aranka Társaság (2004), 1994-ben felmerült egy Marosvásárhelyen létesítendő, Aranka Györgyről elnevezett egyetem gondolata, de a terv nem valósult meg.

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum