Alternative content

Get Adobe Flash player

2017. április 15. / 12:21

Nagyszombati szokások és hagyományok

Nagyszombat Jézus sírban pihenésének ideje. A nagyszombati szertartás keretében jönnek vissza a harangok Rómából. Nagyszombaton ér véget a negyven napos böjt.



Nagyszombat hagyományosan csendes nap, ilyenkor a keveset beszéltek, vidámkodni nem volt szabad, hiszen Krisztus a sírban volt szombaton. Ezért a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt nagyszombat.

Népszokások:

A tavasz, a természet megújhodása az embert is környezete megtisztítására készteti. Ezek a sokszor egyszerre praktikus és mágikus cselekedetek a nagyhéthez kötődtek. A nagyhét jellegzetessége ma is az általános nagytakarítás.

A tisztasággal volt kapcsolatos a nagyszombati féregűzés is: amikor először megszólaltak a harangok, a gazdasszony - miközben söpörte a ház falát  így szólt: „Kígyók, békák távozzatok!" A húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel, mázolással járt együtt. 

A katolikus templomban jellegzetes szertartás a tűzszentelés. Az előző évi virágvasárnapján szentelt barkára csiholnak tüzet, s annak lángjánál gyújtják meg a  húsvéti gyertyát, amely a feltámadó Krisztus jelképe. A megszentelt tűz parazsát a szántóföldön, a szőlőben szórták széjjel, hogy a termést el ne verje a jég.

 Sok háznál nagycsütörtöktől nagyszombatig nem is raktak tüzet, majd nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen főzték meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe is, szétszórták a házban és a földeken. Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése.

Úgy tartották, hogy akit az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében. Talán éppen a templomi keresztelővíz szentelése miatt élénkül meg a keresztszülők, keresztgyermekek kapcsolata a húsvét időszakban, s jellemző a keresztgyermekek húsvéti megajándékozása.

Ahol  a  vízkeresztkor szentelt víz  ekkorra elfogyott, nagyszombaton szentelt vízből vittek haza.  Meghintették vele az udvart, hogy a békák ne járják, s húsvét reggelén ezzel szentelte meg a gazdasszony evés előtt a kocsonyát. Máshol azt tartották, hogy annak, aki nagyszombaton olyan templomban mártja szenteltvízbe a kezét, amelyben addig nem járt, majd megtörli vele arcát, s ezután kezét a keblébe rejti, az arcáról  elillan a szeplő.

Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. A feltámadási körmenet tipikus közép-európai magyar, osztrák, német katolikus szertartás. A nagyszombati feltámadási körmenetet eleinte húsvét hajnalán tartották. Később ez nagyszombat estéjére került.

A húsvéti szertartásokhoz kapcsolódik az ételszentelés szokása. A sonkát, bárányt, tojást, kalácsot a templomban megszenteltették, ezután mágikus erőt tulajdonítottak neki. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak. A sonka csontját a gyümölcsfára akasztották vagy a földekre vitték a jó termés reményében.

Húsvéti ételszentelés
Húsvéti ételszentelés



 Az ország több vidékén volt ismert volt Jézus keresésének szokása, amely liturgikus misztériumjátékokban gyökerezik éppen úgy, mint a betlehemezés. Nagyszombat éjszakáján, éjfél előtt a templom bejáratánál gyülekeztek a hívek. A templom ajtaja elé térdeltek, és elkezdtek  imádkozni, énekelni Jézus szenvedéséről, haláláról, föltámadásáról, a kenetvivő asszonyokról. Majd a bűnösök megtéréséért, mindenféle károk távolmaradásáért, jó termésért könyörögtek. Énekelve mentek a legelső határkeresztig és onnan minden egyes  kereszthez, ami a falu határában állt. A legtávolabbi és egyúttal a legutoljára hagyott keresztnél volt elhelyezve a feltámadt Krisztus szobormása, amelyet valóságos diadalmenetben vittek vissza a templomba.

 A határkerülés szokása a  legények és fiatal házasok részvételével zajlott: a templom megkerülése után végigvonultak a falun énekelve, imádkozva, majd megkerülték a határt, miközben bő termő esztendőért, békéért imádkoztak. A határkerülés után, amikor már hajnalodni kezdett, a legények színes szalaggal, cifra papírossal és hímes tojással díszített fenyőágakat tűztek kedveseik kapujára, ennek neve hajnalfa vagy májusfa volt.

[Forrás: netfolk.hu]

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum