Alternative content

Get Adobe Flash player

2017. november 4. / 12:44

Szandzsák is autonómiát követel

Sulejman Ugljanin helyi politikai vezető európai rendőrségi, katonai és igazságügyi fennhatóság alá helyezné a túlnyomó többségében bosnyák muszlimok lakta területet, mely Szerbia délnyugati csücske, s mint olyan, határos Koszovóval, Bosznia-Hercegovinával, sőt egy része etnikailag átnyúlik Montenegróba is.

Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke
Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke


Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke az 1991-ben megtartott szandzsáki népszavazás eredményére hivatkozva követeli, hogy az illetékes állami szervek írják ki a szandzsáki régió területi autonómiájának gyakorlatban való megvalósulását eredményező választást. Ugljanin a szerb kormányt és az Európai Unió illetékes szerveit is felszólította, hogy módosítsák a csatlakozási tárgyalások 23. fejezete akciótervének elemét képező kisebbségi akciótervet, méghozzá úgy, hogy abban helyet kapjanak az 1991-es referendum eredményei, valamint határozzák meg a napot, amikor a szandzsákiak megtarthatnák a választást, amelyen területi autonómiájuk szerveit választanák meg.

Sulejman Ugljanin, a Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke az 1991-ben megtartott szandzsáki népszavazás eredményére hivatkozva követeli, hogy az illetékes állami szervek írják ki a szandzsáki régió területi autonómiájának gyakorlatban való megvalósulását eredményező választást. Ugljanin a szerb kormányt és az Európai Unió illetékes szerveit is felszólította, hogy módosítsák a csatlakozási tárgyalások 23. fejezete akciótervének elemét képező kisebbségi akciótervet, méghozzá úgy, hogy abban helyet kapjanak az 1991-es referendum eredményei, valamint határozzák meg a napot, amikor a szandzsákiak megtarthatnák a választást, amelyen területi autonómiájuk szerveit választanák meg.

Ezzel nem érnek véget Ugljanin követelései. Azt is kéri, hogy Szandzsákra terjedjen ki az európai biztonsági erők és igazságügyi szervek hatásköre, vagyis ezek vonják fennhatóságuk alá Szerbia szóban forgó régióját. Mindemellett követeli, hogy határozzák meg a dátumot, amikor megkezdődne a szerbiai rendőrség, katonaság, biztonsági szolgálatok és igazságügyi szervek kivonulása Szandzsákról. Szerbiában úgy bánnak a bosnyák nemzettel, mint egy idegen testtel, például a katonasághoz és a rendőrséghez is a szerb jelző kapcsolódik, érvelt Ugljanin.

Szandzsák megosztott Szerbia és Montenegró között.
Szandzsák megosztott Szerbia és Montenegró között.


A bosnyák politikus követelésére elsőként Biljana Popović Ivković, a Belügyminisztérium államtitkára reagált, arról biztosítván Szerbia minden polgárát, hogy semmi okuk az aggodalomra. Sulejman Ugljanin nem veszélyeztetheti Szerbia stabilitását és az ország, illetve a polgárok biztonságát, nyomatékosította a tisztségviselő. Az 1991 októberében megtartott szandzsáki referendum huszadik évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen 2011-ben elhangzott, hogy annak idején a szavazásra jogosult 264 156 polgár közül 185 473-an voksoltak (71,19 százalék). Az érvényes szavazólapok száma 185 284 volt. Szandzsák területi autonómiáját a szavazók 98,98 százaléka támogatta. 

Másfél hónappal a népszavazást követően a Szandzsáki Bosnyák Nemzeti Tanács Közgyűlése elfogadta a terület különleges státuszáról szóló határozatjavaslatot, arra alapozván követeléseit, hogy a szóban forgó területen a bosnyák nemzet őshonos. Dr. Admir Muratović értékelése szerint az 1992-es szerb alkotmánnyal elvették a bosnyákok szerzett jogát arra vonatkozólag, hogy nemzet lehessen. Ezért döntött 1992. április 28-án a Szandzsáki Bosnyák Nemzeti Tanács Közgyűlése úgy, hogy nem ismeri el sem az alkotmányt, sem azt a Szerbiát, amely nem ismeri el a bosnyák nemzet létezését. 

[Forrás: magyarszo.rs ]

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum