Alternative content

Get Adobe Flash player

Növekedik a bejelentett erőszakos bűncselekmények száma a menekültek miatt – állapította meg egy Németországban végzett kutatás, amelyről csütörtökön számoltak be német lapok.



A szövetségi család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztérium megbízásából a svájci Zürichben működő alkalmazott tudományok egyeteme (ZHAW) kriminológiai intézete által készített tanulmány szerint Németországban a menedékkérők és menekültek, vagy más menedékjogi státuszban lévők, illetve az elutasított menedékkérők a lakosságban betöltött arányukhoz képest nagyobb valószínűséggel kerülnek be elkövetőként az erőszakos bűncselekményekről szóló statisztikába, és létszámuk növekedése a regisztrált erőszakos bűncselekmények számának emelkedéséhez vezet. 

A kutatók egy átlagosnak tekinthető tartomány, Alsó-Szászország adatait vizsgálva megállapították, hogy a bejelentett erőszakos bűncselekmények száma hét éven keresztül tartó folyamatos csökkenés után, a migrációs válság elmélyülésével együtt emelkedni kezdett, 2014 és 2016 között 10,4 százalékkal nőtt, ami 92,6 százalékban a migrációs válságnak tulajdonítható, vagyis minden száz újabb bűncselekménynél nagyjából 92-93 esetben a feltételezett elkövető valamilyen menedékjogi státuszban lévő ember, vagy elutasított menedékkérő volt.

A növekedés egy sor tényező összhatása. Szerepe van annak, hogy az áldozatok feljelentési hajlandósága nagyjából kétszer nagyobb, ha az elkövető nem német, hanem más nemzetiségű.

Fontos tényező az is, hogy a Németországba érkezett menedékkérők többsége jellemzően fiatal, 14 és 30 év közötti férfi. Ennek azért van jelentősége, mert ez a réteg világszerte felülreprezentált az erőszakos bűncselekmények elkövetői között, azaz a teljes lakosságban betöltött arányukhoz képest többen követnek el erőszakos bűncselekményeket. A kutatók különálló tényezőként azonosítják a férfiak túlsúlyát, kiemelve, hogy ennek révén gyengébb a nők úgynevezett civilizáló hatása.

A ZHAW kutatói jelentős eltéréseket találtak az egyes származási országok között. Az észak-afrikai Magreb-térség államaiból származók felülreprezentáltak, a polgárháború sújtotta Szíriából, Irakból és Afganisztánból származók pedig alureprezentáltak az erőszakos bűncselekmények feltételezett elkövetői között, ami két fő tényezőre vezethető vissza. 

Az egyik az, hogy a polgárháború sújtotta országokból a helyi társadalom szerkezetét nagyjából tükröző összetételű népesség érkezett Németországba menedékkérőként, az észak-afrikai régióból viszont többnyire a társadalom peremén élő rétegekből érkeztek menedékkérők.

A másik tényező a menedékjogi kérelem elfogadásának valószínűsége. A háborús övezetekből érkezők nagyobb eséllyel pályáznak a németországi tartózkodási jogra, és jellemzően igyekeznek kerülni mindent, ami rontja az esélyeiket. 

[MTI]

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum