Alternative content

Get Adobe Flash player

Az erdélyi, partiumi, bánsági magyarnak immár lassan száz esztendeje hol megtiltják, hol megengedik, hogy szülőfaluja vagy városa elnevezését anyanyelvén is viszontláthassa az adott település bejáratánál. A politikum, amely tájainkon „érdekképviselet” megfelelően rá is játszik erre a százesztendős traumára.
Az alkotmánymódosítás nem a hagyományos családot védi, hanem az azonos neműek házasságának ellehetetlenítését szolgálja – olvasható a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért közleményében, mely szervezet korábban a magyar nyelvhasználatért állt ki.
Az RMDSZ elmúlt huszonhét évét figyelemmel kísérve egyre inkább erősödhet az a benyomás, hogy ez egy magyar nyelven úgy-ahogy beszélő alibi párt, amelynek legkisebb gondja az, hogy a romániai magyarok megmaradjanak, netán gyarapodjanak lélekszámban, magyarságban, gazdasági erőben. Ezt a benyomást sokszor nem is a politikai szempontból fontosnak mondott események, hanem látszólag jelentéktelen, de sokatmondó történések erősítették.
Nem titok, hogy a román állam az erdélyi magyarság számára támogatást nyújt, nem is kevés összeget, de ezek a támogatások sajnos nem jutnak el az erdélyi magyarság és a székelység nagy részéhez, vagyis körülbelül 1/5 rész jut el nyilvános pályázatokon véleményem szerint az RMDSZ közeli személyekhez.
Czegő Zoltán, a neves székely költő, író, újságíró, volt sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő írása a Székely Hírmondóban jelent meg.
Még több hír

Szükséges flash lejátszó telepítése

Get Adobe Flash player

Impresszum