A koronavírus-járvány alakította áprilisban a romániai fizetéseket: 112 lejjel, vagyis 3,4 százalékkal 3182 lejre csökkent a nettó átlagbér az előző hónaphoz viszonyítva – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Az egészségügyben dolgozók javadalmazása is meglátszik ugyanakkor a bérek alakulásában, az egészségügyi alkalmazottak és szociális ellátásban dolgozók nettó átlagfizetése valamivel több mint 3,2 százalékkal nőtt márciushoz mérten. A közszféra más területein viszont csökkenést mértek: a tanügyben 2,8 százalékkal, a közigazgatásban pedig 1 százalékkal zsugorodott az átlagfizetés.
A bruttó átlagbér különben 5201 lej volt, 185 lejjel, vagyis szintén 3,4 százalékkal kevesebb, mint 2020 márciusában. Az előző év negyedik hónapjához mérten eközben 2,2 százalékos emelkedésről beszélhetünk. A reálbérindex viszont a 2019 áprilisi szinthez képest csak 99,5 százalékos volt, márciushoz mérten pedig a mutató 96,3 százalékon állt. 1990 októberéhez viszonyítva a reálbérindex 214,3 százalék, ami 8,1 százalékkal elmarad az előző hónapban jegyzett szinthez képest.
A legnagyobb átlagfizetést változatlanul az IT-szektorban dolgozók vihették haza, köreikben a nettó átlagbér elérte a 7982 lejt. A legalacsonyabb fizetést a járványnál karöltve érkező válság által egyik leginkább érintett szektor alkalmazottai kapták, a szállodák és éttermek dolgozói átlagosan 1340 lejt kerestek áprilisban. Csökkenés a legtöbb ágazatban
A havi átlagbér kiszámításakor beszámolták a kényszerszabadságra küldötteknek biztosított 75 százalékos fizetést is. Áprilisban amúgy a gazdaság szinte valamennyi ágazatában visszaesést regisztráltak: az előző hónaphoz mérten a gazdasági tevékenység megszakítása vagy felfüggesztése, az alkalmazottak kényszerszabadságra küldése, a termelés vagy a bevételek zsugorodása, a fizetések csökkentése, a nagyobb fizetéssel rendelkezők elbocsátása miatt kisebb volt a nettó átlagbér.
A legjelentősebb átlagbér-csökkenést a légi szállítások terén mérték, az itt dolgozók a szükségállapot kihirdetése nyomán 29,1 százalékkal kevesebbet kerestek. A dohányiparban 22,8 százalékos volt a zsugorodás, ez azonban a statisztikai intézet közleménye szerint nem annyira a válságnak tudható be, hanem annak, hogy az előző hónapokban voltak különféle prémiumok. 12 és 19 százalék között csökkentek a fizetések többek között a gumiból és műanyagból különböző termékeket gyártó ágazatban, a bőrfeldolgozásban, a vendéglátásban, az italgyártásban, a járműgyártásban, az eseményszervező cégeknél, valamint a kulturális intézményeknél. 7,5 és 11 százalék közötti összeggel vittek haza kevesebbet egyebek mellett a textiliparban, a készruhagyártásban, az elektronikai cikkeket gyártó ágazatban, a papírgyártásban, a kereskedelemben (beleértve az autó- és motorkerékpár-javítást) vagy a tudományos és műszaki tevékenységek terén.
Voltak ugyanakkor olyan gazdasági ágazatok is, ahol a különböző prémiumoknak, extra juttatásoknak, segélyeknek, a profitból visszaosztott összegeknek és más alapoknak, a tervezett termelés túlteljesítésének köszönhetően nőttek a fizetések áprilisban. Az a sajnálatos tény is hozzájárult viszont az egyes szektorok átlagbérének növekedéséhez, hogy átlagbérnél kevesebbet kereső alkalmazottakat bocsátottak el. A legjelentősebb, 13,8 százalékos átlagbér-növekedést a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás iparágban dolgozók élvezhették, 10,8 százalékkal pedig a kitermelés melléktevékenységei következtek.
[Forrás: kronikaonline.ro]
