A Romănia Curată közölte az információt, hogy a Román Titkosszolgálatnak (SRI) nagyobb a költségvetése, mint a német titkosszolgálatnak. A lap értesülése szerint már nagyobb, mint a német belbiztonsági hírszerzésé (BVF), de egyelőre még nem olyan nagy, mint a külhoni hírszerzés számára kiutalt összeg.
Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a németek nem a saját állampolgáraikra fókuszálnak, hanem a külső veszélyekre. Lucian Davidescu, a cikk szerzője felhívja a figyelmet, hogy négy évvel ezelőtt írt egy cikket ugyanebben a témában, amelynek a konklúziói a következők voltak: a SRI a NATO még a mai napig egyetlen militarizált szervezete, valamint az egyetlen, amely titokban tartja az alkalmazottai számát.
A személyzetre elköltött pénz alapján plauzibilisnek tűnő tizenkétezer főből kiindulva, ez a második legnagyobb biztonsági szervezet a NATO-ban az FBI után. Romániában több a „belső ügynök”, mint Angliában, Franciaországban és Németországban együttvéve. Ez azt jelenti, hogy minden százezer lakósra esik hatvan titkosügynök. A második helyen álló Lengyelországban ez a szám tizenhárom. A költségvetési lehetőségekhez viszonyított pénzügyi erőfeszítés négyszer-hússzor nagyobb, mint más országokban. Ehhez képest a változások mostanra leginkább abban látszanak, hogy az elmúlt években a SRI éves költségvetése több, mint száz százalékkal növekedett 224 millióról 500 millió euróra. Ehhez képest a GDP kevesebb, mint ötven százalékkal nőtt. Ilyen módon a SRI maga mögött hagyta Franciaország (háromszáz millió euró) és Németország (háromszázötven millió euró) ilyen jellegű abszolút költségvetését is. Ezzel szemben Lengyelországban, amely közel kétszer akkora, mint Románia és gazdasága a triplája, a hírszerző szolgálatok költségvetése évek óta a százhúsz millió euró körül stagnál. A lengyel külföldi hírszerző szolgálat, az AW, mindössze negyvennégy millió euróból gazdálkodik.
Csoma Botond parlamenti képviselőt, jogászt és a SRI működését vizsgáló parlamenti bizottság tagját kérdeztük, aki elmondta, hogy ezek az adatok megállják a helyüket, viszont a költségvetés megítélésében az a probléma, hogy nehéz ellenőrozni a titkosszolgáltaok kötlségvetését. A képviselő elmondta, hogy a nyilvános adatokon túl a költségvetésnek van egy része, amely titkosítva van, és ez azért lényeges, mert így ez az 500 millió euró csak egy része a költségvetésnek, hiszen nem csak a költségvetés egy része, hanem az állomány egy része is titkos, azonban nem lehet azt sem tudni, hogy az állomány és a költségvetés milyen aránya titkos, vagyis amennyi tudható, az mekkora része a teljes állománynak, illetve költségvetésnek.
Csoma kilátásba helyezte, hogy amint szeptemberben megindul az ülésszak, megpróbálja ezeket kideríteni és a mostaniakhoz képest hivatalos forrásból megerősíteni vagy cáfolni. Megnehezítheti ezt a folyamatot, hogy megtörténhet, hogy ezekhez a titkos adatokhoz csak azoknak van hozzáférésük, akiknek van ORNISS engedélyük: „Nekem nem kellett ORNISS engedély ahhoz, hogy a bizottság tagja legyek képviselőként, viszont vannak olyan bizottsági tagok, akiknek van ORNISS engedélyük és ők talán hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz is.”
Az ORNISS (Oficiul Registrului Național al Informațiilor Secrete de Stat) engedély lényege, hogy bizonyos államtitkokhoz biztosít hozzáférést, magyarázza Csoma, ez csak a legmagasabb szintű államtitkokhoz szükséges: „Más információk, amelyek bejönnek a bizottságba, között is nagyon sok minden államtitok, de azokhoz nem kell ORNISS engedély.” Az ORNISS engedély megkapható, de ehhez maga a hírszerzés kell átvilágítsa az igénylőt ahhoz, hogy az megkaphassa. Problémás, hogy a SRI felügyeletét vizsgáló bizottság miként végezheti a munkáját, ha alapvető információkhoz nem juthat hozzá, azonban Csoma szerint még rengeteg olyan tevékenysége van a SRI-nek, ami vizsgálható és ellenőrizhető: „Az, hogy átlépi vagy nem lépi át bizonyos területeken a hatáskörét a hírszerzés, azt úgyis tudod vizsgálni, hogy nem ismered a pontos állományt. Vannak olyan dolgok, amiket ilyen körülmények között is lehet elemezni. Elég nagy kihívás egy hírszerzési, titkosszolgálatot ellenőrizni” – véli Csoma.
[Forrás: transindex.ro]
