A napokban három vezető politikus is Szkopjéba érkezik, hogy támogatásáról biztosítsa Zoran Zaev miniszterelnököt a Macedónia nevének megváltoztatásáról szóló, szeptember 30-ai népszavazással kapcsolatban.
Csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, pénteken Sebastian Kurz osztrák, szombaton pedig Angela Merkel német kancellár látogat a nyugat-balkáni országba.
Ha a szeptember 30-ai népszavazás sikeres lesz, Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Ezzel lezárul a 27 éve tartó névvita Görögországgal, és Athén az ígérete szerint a jövőben nem akadályozza Szkopje európai uniós és NATO-csatlakozását. A világ vezető politikusainak támogatása ezért is kulcsfontosságú a macedón kormány számára.
Sebastian Kurz korábban kijelentette: Ausztria a júliusban kezdett soros európai uniós elnöksége során fontos feladatának tekinti a nyugat-balkáni országok csatlakozásának előmozdítását.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát, az ország azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, amikor minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították, és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.
Johannes Hahn uniós bővítési biztos júliusi szkopjei látogatásán felhívta a figyelmet arra, hogy Macedónia és az Európai Unió között a jövő év júniusában kezdődhetnek meg a hivatalos csatlakozási tárgyalások, az előkészítő folyamat viszont már tart. Macedónia 2005 óta tagjelölt országa az Európai Uniónak. Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától.
[MTI]
