Elég csak Romániára és a „nagy egyesülés” évére gondolni, hogy egyértelmű legyen: a legapróbb jelzésértékű ellenvetés nélkül ünnepelhetik és ünnepeltethetik Magyarország szétdarabolását az utódállamok. Sokkoló, hogy Magyarország kereszténynek mondott kormánya nem támogatta az emlékév ötletét.
A Fidesz–KDNP frakcióból csupán egy képviselő támogatta a Trianon-emlékév megszervezésének gondolatát. Az várható volt, hogy a gyurcsányista DK nemmel szavaz, de a nemmel szavazók csoportját gyarapította két Fideszes, illetve egy KDNP-s képviselő is.
Mint ismeretes, a trianoni diktátum százéves évfordulója, illetve Magyarország feldarabolása nemzeti ünnep több utódállamban, Romániában pedig éppen 2018-ra esik a „nagy centenárium” megünneplése, amit a román kormány arra használ fel, hogy ország-világ előtt hangoztassa Erdély elcsatolásának örök és megkérdőjelezhetetlen tényét.
Pedig míg az utódállamok kormányai ünnepelnek, nem szabad elfelejteni, hogy a magyar kisebbség megaláztatása és jogfosztottsága mindennapos.
Ezért is lett volna jelzésértékű az a Jobbikos javaslat, miszerint 2020-at Trianon-emlékévvé kell nyilvánítani; egyrészt azért, hogy a határon túli magyarság érezhesse, az egész magyar nemzet számára tragédia az, ami száz éve történt, másrészt pedig azért, hogy Magyarország így ellensúlyozhassa az utódállamok propagandáját, valamint jelezhesse a környező államok felé: nemet mond a magyar kisebbség jogfosztottságára, támogatja az önrendelkezés kivívását.
Nem is csoda, hogy az emlékév egyik kezdeményezője, Szávay István képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke „szégyennek, gyalázatnak” nevezte, hogy a kormánypártok nem szavazták meg a emlékév javaslatát.
Szávay kijelentette, hogy az „igazságtalan, gyalázatos és az egész világtörténelemben páratlan diktátummal” a magyar nemzet közel egyharmadát hajtották idegen uralom alá, a trianoni diktátum a magyar történelem egyik legnagyobb, máig fájó tragédiájává vált, amelynek következményei meghatározzák nemzetünk jelenét, jövőjét.
Emlékeztetett: Minden negyedik magyar gyermek az ország határain túl születik, és az elszakított területeken élő magyar közösségek a mai napig sem kapták meg azokat az egyéni és kollektív jogaikat, amelyek őket megilletnék.
Mint fogalmazott, azért is volna az emlékévre szükség, mert egyes országok nem csak óriási ünnepségsorozatokat szerveznek, hanem azt is elvárják a helyi magyar közösségektől, hogy ünnepeljék ezt az évfordulót, ebben a helyzetben pedig „Magyarországnak, a magyar kormánynak és a parlamentnek valamilyen választ adnia kell” – idézi a képviselőt az MTI.
Varga Tímea Beáta
