Akármennyire is hihetetlen, a magyar országgyűlés az utolsó utáni percben dönthet arról, hogy odadobja-e a székelyeket a létezésének századik évét ünneplő Romániának, vagy megkésve ugyan, de közösséget vállal az erdélyi magyarsággal.
Beigazolódni látszik az a félelem, amely szerint a Magyarország feldarabolásával keletkezett államok mindent megtesznek, hogy a százéves történelmi igazságtalanságot, egyben létezésük okát nemzetközi platformokon hirdessék, sőt, mint ahogy azt Jean-Claude Junker példája is bizonyítja, ünnepeltessék. Mi több, megérezve, hogy ilyen ünnepeltetésre kapható a nemzetközi közösség, az alkalmat a magyarság elleni támadásokra, jogtiprásra is kihasználják. Hogy ez előre látható volt, nem is kérdés, ezért is meglepő, hogy még így is Kasszandra-jóslatnak bizonyult a magyar Országgyűlésben Szávay István több kezdeményezése és felszólalása.
A Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetője többek között a Trianon-emlékév ötletének felvetésével próbált egy olyan fegyvert vagy pajzsot (kinek hogy tetszik) adni a magyar Országgyűlés – és így közvetve Magyarország – kezébe, amellyel ellensúlyozni lehetett volna a környező országok előre látható propaganda-hadjáratát. Egyértelmű ugyanis, hogy a környező országok szemében az egyedüli makula továbbra is a sokszor felszámolásra ítélt, száz év alatt megfogyatkozott magyarság. Ha viszont Magyarország állást foglal a kérdésben, és határozottan jelzi, hogy a trianoni évforduló igenis gyászév, nem pedig ünnep, akkor legalább a határon túli magyarságnak küldheti az összetartozás, a sorsközösség üzenetét.
Az emlékévből nem lett semmi, a jóslatokból annál inkább, ezért is lehetne üzenetértékű Szávay javaslata, miszerint nyilvánítsák október 16-át, az agyagfalvi székely nemzetgyűlés évfordulóját a magyar–székely összetartozás napjává. Elvégre 170 éve a székelység oly tisztán hitet tett magyarsága, a magyar nemzet mellett. Szávay István ma, hétfőn Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszternek szegezi a kérdést az Országgyűlésben:
„A Kormány szerint összetartoznak-e a magyarok és a székelyek?”
A válasz egyértelmű, egy oszthatatlan nemzet összetartozásának kinyilvánítása mégis pontosan a fentiek miatt mindennél aktuálisabb. Ennek kinyilvánításával, kodifikálásával ugyanis adós a kormány 2018-ban, a magyarság gyászévében.
Amint az az Alfahír cikkéből is kiderül, a javaslat lényege, hogy a magyar diplomácia világossá tegye: „Szeklerlandben” nem elmagyarosított románok, vagy a „szekler” nevű nép lakik, hanem a magyarság egyedülálló kulturális és történelmi örökséggel bíró elválaszthatatlan, elvitathatatlan szerves része. Mi több, az „emléknap egyben csattanós válasz lehetne arra az évtizedek óta nyilvánvaló állami és titkosszolgálati eszközökkel folytatott olykor suttogó, olykor hangosan ordító román propagandára, amely a székelyeket teljesen önálló népnek hazudja”.
Mindenesetre hamarosan kiderül, hogy ez a kezdeményezés is süket fülekre talál-e.
Frissítés:
Hétfő délben a magyar kormány részéről Potápi Árpád János a kezdeményező Szávay István kérdésére válaszolva bejelentette, hogy a kormány támogatja a javaslatot, az emléknap ötletét.
Varga Tímea Beáta
