Ezt a sokat hangoztatott propagandaszólamot ezúttal Románia európai ügyekért felelős minisztere sütötte el a Mandiner című lapnak, egy nagyobb lélegzetű interjú keretében. Negrescu a Mathias Corvinus Collegium által- együttműködésben az RMDSZ-el és a MIÉRT-el – szervezett „Erdélyi Politikai Iskola” rendezvénysorozat bukaresti állomásán nyilatkozott, miután a politikai képzés tagjainak előadást tartott. A fontosabb részeket idézzük ebből az interjúból. Figyelem, súlyos propagandaveszély!
Az Európai Unióban élő kisebbségek helyzetének javítását célozza a Minority SafePack kezdeményezés. Mi az álláspontja erről a javaslatról?
Ez a Külügyminisztérium hatásköre, ezért inkább a külügyminiszter tudná megválaszolni a kérdést. Annyit elmondhatok, hogy a Minority SafePack-el kapcsolatban alapvetően két probléma van. Az első probléma a jogi kivitelezés – kérdéses ugyanis, hogy az Európai Bizottság érvényt tud-e szerezni a javaslatban foglaltaknak. Úgy gondolom, a jogi kivitelezésnek szélesebb párbeszéden kell alapulnia, melyet meg kell vitatni, mielőtt választ adnánk rá.
A másik probléma a javaslat tartalmával van, mivel annak egyes elemeit Románia korábban már bevezette. Véleményem szerint tehát ennek az ügynek a nemzeti párbeszéden kell alapulnia, aminek általában kedvező kimenetele van a kisebbségek védelmére nézve.
Fontosnak tartaná, hogy ezt a nemzeti párbeszédet uniós szinten lehessen lefolytatni?
Minden a jogi kivitelezésről szól, nemcsak a javaslat tárgyáról: vagyis arról, hogy a Bizottság hatályba tud-e léptetni bármilyen döntést. Tehát ez egy másik olyan kérdés, ami nem feltétlenül a jelentéshez kapcsolódik. És persze, miután túl vagyunk a jogi kérdések megvitatásán, az országok – és a Bizottság – álláspontja is eltérő lehet.
Mihai Tudose volt miniszterelnök elhíresült kijelentést tett: egy interjúban korábban azt mondta, „ha a székelyföldi intézményekre kiteszik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették azt”. Elítéli ezt a kijelentést?
Erre a volt miniszterelnök tudna a legjobban válaszolni. Annyit tudunk, hogy a diszkriminációellenes szervezet (CNCD) már elítélte a kijelentést, emellett Tudose úr is felismerte, hogy hibát vétett abban, ahogy kifejezte magát. Én egyébként biztos vagyok benne, hogy a Országos Diszkriminációellenes Tanács ítélete helyes volt, ugyanakkor meggyőződésem, hogy a volt kormányfőnek nem állt szándékában bárkit is bántani, és kijelentése nem irányult senki ellen sem.
Románia nagyon toleráns ország, így a politikusok különösen is tudatában vannak annak, hogy nyitottan kell gondolkozniuk, párbeszédre kell törekedniük a toleranciát illetően, és a kisebbségek sokszínűségét is tisztelniük kell. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian sokat tanultunk ebből a helyzetből, és a végeredmény is megfelel majd az értékeinknek.
Nem gondolja, hogy Mihai Tudosének a kijelentése után azonnal bocsánatot kellett volna kérnie?
Mindenki saját maga hozza meg a döntéseit. Tudose úr nyilvánosan bocsánatot kért és sajnálatát fejezte ki a történtek miatt. Egyúttal azt is kifejtette, szavait félreértelmezték. Ezután csak rajta múlik, hogy erről beszéljen, és tisztázza az álláspontját.
És mi az ön álláspontja Erdély autonómiáját illetően? Mi a személyes véleménye az önrendelkezéssel kapcsolatban?
Nem személyes véleményekről beszélünk. Ezzel kapcsolatosan a román alkotmány tisztán fogalmaz, ahogyan például a magyar, a lengyel, vagy a francia alkotmány is egyértelműen foglal állást a kérdésben. Így az én álláspontom a román alkotmányt tükrözi.
Azért azt is látnunk kell, hogy Erdélyben másfél milliós magyar kisebbség él. Bizonyos tekintetben példa nélküli az Európai Unión belül, hogy egy ilyen nagy számú kisebbség egyáltalán nem kapott autonómiát.
Olaszországban és Spanyolországban is él 1-1 millió román, további félmillió Franciaországban lakik, százezrek élnek szerte Európában, négyszázezren az Egyesült Királyságban. Több százezren Szerbiában, milliók pedig a Moldovai Köztársaságban élnek. Tehát, mivel magunk is ismerjük a helyzetet, nagyon is tisztában vagyunk azzal, milyen kisebbségként egy másik országban élni.
Épp ezért számos jogot adtunk nemcsak a magyaroknak, de a többi nemzeti kisebbségnek is. Természetesen annak is örülünk, hogy a magyaroknak – ahogyan az összes többi kisebbségnek – is van képviselete a román parlamentben. Mi vagyunk az egyetlen uniós tagország, ami automatikusan jogot ad a nemzeti kisebbségeknek arra, hogy azoknak parlamenti képviselete legyen. Ezért Románia ebben az értelemben mintaállamnak tekinthető, mi pedig úgy hisszük, hogy a párbeszéd ezzel kapcsolatban nagyon is gyümölcsöző. Az elmúlt 28 év nemzeti párbeszédének köszönhetjük, hogy mindenki érezheti, hogy az ország és az intézményrendszer egyenlően fontos tagja.
[Forrás: mandiner.hu]
