A szlovák államfő nem tartja kizártnak, hogy jövőre, a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából a szlovák és magyar politikusok – akár ő és Áder János magyar köztársasági elnök – közösen emlékezzenek a történelmi eseményre.
Kifejtette: tisztában van vele, hogy a megemlékezések megítélése nagyban függ azok kontextusától és retorikájától, amit mindig a résztvevő felek alakítanak, így akár ő is.
„Tudom, hogy a magyarság számára roppant érzékeny a téma, a parlamenti jelzéseket természetesen észrevettem”
– mondta Čaputová, majd hozzátette: „Egy szomszéd ország képviselőjével kezet fogni jó és fontos. Nem véletlen, hogy az első külföldi útjaink éppen a szomszédokhoz vezettek.”
Szerinte történelmi események eltérő értelmezésének nem szabad gátolnia a szomszédos országokkal való együttműködést, bár kétségtelen, hogy vannak neuralgikus pontok a történelmi értelmezések terén. „Természetes, hogy más értékelése, teljesen eltérő értelmezése van egy-egy eseménynek, de ami nagyon fontos, hogy az eltérő történelmi értékelést, értelmezést ne húzzuk be a jelenlegi politikai kapcsolatokba, hogy képesek maradjunk a konstruktív párbeszédre és képesek maradjunk akár szimbolikusan, akár a valóságban kezet nyújtani a másiknak”– fogalmazott Čaputová.
A többnyelvűség sem zavarja
Čaputová támogatja a látható két- vagy többnyelvűséget is, ezzel kapcsolatban megpróbálta feltérképezni, hogy például a felvidéki magyarságot mennyire érinti érzékenyen a téma:
„A nyelvi jogokat illetően, legalábbis azok jogi szabályozása terén nem úgy láttam, mintha nagyon problémásnak tekintenék a helyzetet. Ugye a kétnyelvű helységnévtáblákat fokozatosan a vasúti táblák követték, olyan lépések történtek, amelyek a két- vagy többnyelvűség irányába haladtak, amit a magam részéről helyes iránynak tartok, nem látok ebben gondot.”
Kifejtette: „Mikor a problémákra, gondokra kérdeztem rá, nem úgy láttam, hogy a többnyelvűség lenne a legérzékenyebb dolog.”
Ettől függetlenül aláhúzta: fontosnak tartja, hogy a magyar, mint a legnagyobb szlovákiai kisebbség nyelve, megjelenjen az állam életében, épp ezért fontolgatják, hogy a jövőben például az elnöki iroda honlapja magyar nyelven is elérhető legyen. Az európai kisebbségi jogok és a Minority SafePack támogatásával kapcsolatban a szlovák államfő hangsúlyozta: „Nehéz olyan dokumentumról nyilatkoznom, ami még nem létezik. A véleményem a tartalomtól is függ, de ha arról van szó, hogy legyen egy bizonyos jogi sztenderd, vagy minimum – melynek szerintem Szlovákia már most gond nélkül teljesíti egy részét, akkor nem látok benne problémát.”
Čaputová elmondta: külföldi útjain látja, hogy ez a helyzet nem csak magyarokat, de a szlovákokat is érinti, ezért úgy gondolja, hogy minden többségi társadalomnak és anyanemzetnek alapvető érdeke, hogy kisebbségei megfelelő védelmet élvezzenek. A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy magáénak érzi a közös szlovák-magyar történelmet, érzékeli országa sokszínűségét, az eltérő kultúrákat és temperamentumokat.
Bírálta a kettős állampolgárságot tiltó törvényt is, amelyet még 2010-ben, a Fico-kormány javaslatára fogadott el a parlament válaszul arra, hogy az Orbán-kormány lehetővé tette a határon túli magyaroknak, hogy akkor is felvegyék a magyar állampolgárságot, ha nem élnek Magyarország területén. „Ezzel a törvénnyel nem tudtam azonosulni, hiszen Szlovákia sok állampolgárt veszített így. A véleményem világos, nem látok a kettős állampolgárságban semmilyen gondot” – fogalmazott Zuzana Čaputová.
[Forrás: alfahir.hu]
