Címerrel és zászlóval erősíthetik identitásukat a moldvai csángó magyarok. A Csángó Tanács szombaton Klézsén tartott fórumán egyhangúlag elfogadták az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület jelképadományát. Duma András, a szervező Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, a Csángó Tanács moderátora elmondta, másfél évtizede szeretnének saját szimbólumokat, most már van zászlajuk, ami összefogja a csángókat, s amely alatt összegyűlve segíteni tudnak egymáson, hogy haladjanak, eredményesek legyenek. A tanácskozáson az is elhangzott, a huszonnegyedik órában vannak, hogy mentsék, ami még menthető, össze kell fogniuk, mert különben nagy bajok lesznek a népcsoport identitástudatával.
A moldvai magyar kulturális szervezeteket összefogó Csángó Tanács éves tanácskozását Klézsén tartották szombat délelőtt a Szeret-Klézse Alapítvány által szervezett Petrás Incze János Klézsei Napok keretében. A részt vevő szervezeti vezetők a csángó cselekvési tervét boncolgatták.
Antal János, a forrófalvi Phoenix Kulturális Egyesület elnöke, akinek családját tizennyolc éven át üldözték szervezkedése miatt, elmondta, hogy a Magyar Népfőiskolai Collegium és a magyar állam támogatásával Nagypatakon ingatlant vásároltak, ott magyar házat alakítanak ki, remélik, hogy idén befejezik. Nagyon fontosnak tarja, hogy a gyerekek magyar óvodába járjanak, azon kívül iskola utáni programként is fontos a magyar nyelv oktatása. Jelenleg 26-an tanulnak magyarul.
Serbán Bonaventura, a dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Románai Magyar Pedagógusok Szövetsége által Bákóban létesített magyar bentlakás gondnoka közölte, tizennégy középiskolás lakója van a létesítménynek. Hozzátette, igen nagy szükség lenne egy magyar tanárra, akihez segítségért folyamodhatnak a fiatalok, hisz ők jelentik a magot, amelyet ha jól elvetünk, termést is hozhatnak.
Nyisztor Tinka néprajzkutató, a pusztinai Szent István Egyesület vezetője hangsúlyozta a felnőttképzés fontosságát, hogy az anyukák otthon magyarul beszéljenek gyerekeikkel, mert ha nem, minden igyekezet hiábavalóvá válik. Ugyanakkor fontos, hogy magyarul imádkozzanak. Oda kell figyelni a magyar vallási nevelésre is. Jelezte, Pozsony Ferenc akadémikusnak köszönhetően Zabolán van csángó múzeum, de Moldvában nincs ilyen. Nagy szükség lenne egy ilyenre, hogy felmutassák értékeiket.
Nyisztor Tinka súlyos bírálatokat is megfogalmazott. Moldvában egyetlen magyar falu van, Pusztina, lehetne ötven is, de senki nem állt az ügy mellé. Mindenki fél a paptól, a püspöktől. Le kell győzni a félelmet, harcolni kell, kérvényezni kell a magyar misét, magyar imaórát, s jelenteni a pápai nunciusnak a rendellenességeket. Örömhírrel is szolgált: Pusztinán minden pénteken három órakor magyar imaóra lesz, továbbá az augusztus 15-i kacsikai búcsú előtt, 14-én 13 órakor Pusztinán is lesz magyar mise, amelyre minél több csángót várnak. Ezt meg kell szervezni. Mint ahogyan jó lenne azt is megszervezni, hogy a januárban engedélyezett havi egy bákói magyar misére beszállítsák a csángó magyarokat a környékről. És el kell menni az új jászvásári püspök augusztus 6-i felszentelésére szép népviseletben, hogy mutassák meg, vannak, és petíciót adjanak át kéréseikkel. Nyisztor Tinka azt is felelevenítette, hogy nincs, aki a csángókérdésekkel foglalkozna, s ha akad néhány ilyen, ők is megeszik egymást. Hangsúlyozta az összefogás fontosságát.
Duma András felelevenítette, hogy éppen húsz évvel ezelőtt hozták létre a Szeret-Klézse Alapítványt Hegyeli Attilával és Kocsis Mihállyal. Az éves tanácskozást Petrás Incze János (1813. július 24. – 1886. szeptember 6.) klézsei misszionárius pap születésnapjához közeli hétvégére időzítették. Duma András kifejtette, ha összefognak és közösen cselekszenek, megvalósítható a szándék, hogy a csángó kultúrát átadják a jövő nemzedéknek.
Sántha Attila, az alapítvány titkára jelezte, hogy két évtizeddel ezelőtt nagy sikerrel indították útjára a csángó nap rendezvényeket Erdélyben, illetve Magyarországon, azokat fel kellene eleveníteni.
Fodor Tamás, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja a magyar állam támogatásáról biztosította a csángókat, jelezve, ezentúl ő felel a csángó szervezettel való kapcsolattartásért. Gelei Botond, Járai Zsigmond, a csángó–magyar együttműködés koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott bákói irodavezetője közölte, a bákói magyar házban három osztályterem várja az iskola utáni magyar nyelvű oktatásban részt vevőket, imasarok is van az épületben. Moldvában harminc új magyar ház létesítését tervezik.
A csángó címer terve
Duma András kérésére Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus készített a moldvai csángó magyar közösségnek jelképterveket, azokat a fórumon bemutatta, és az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület adományaként átnyújtotta, a Csángó Tanács pedig egyhangúlag elfogadta. A csángó magyarok címere, illetve zászlaja ezüst kereszt által vörössel és feketével négyelt pajzs, illetve téglalap alakú textília, amelynek első mezejében arany nap, második mezejében növekvő ezüst holdsarló látható. A címer mázai, illetve a zászló színei a csángó népviselet leggyakoribb színeit – piros és fekete – jelenítik meg, a nap, hold és kereszt ősi csángó jelképek.
A szimbólumokat elfogadó határozaton kívül a Csángó Tanács ajánlásokat fogalmazott meg a döntéshozók felé. Kérik egy moldvai csángó néprajzi múzeum létrehozását, a moldvai magyar hagyományokat oktatók számára szakmai képzés beindítását, továbbá azt, hogy a vallás oktatása legyen része a moldvai magyar oktatási programnak. Tekintettel arra, hogy a magyar nyelv oktatásának sikere nagyban függ attól, mennyire használják a családban a nyelvet, a Petőfi-program keretében elért eredményeken felbuzdulva a Csángó Tanács ajánlja a döntéshozóknak a moldvai magyar felnőttoktatás folytatását, fejlesztését. Továbbá kérik, hogy a bákói magyar miséken való részvétel koordinálását vállalja fel a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
A délután folyamán helybeli és környékbeli falvakból származó csángó magyar hagyományőrző csoportok léptek fel dallal és tánccal a Szeret-Klézse Alapítvány székházának udvarán felállított színpadon.
[Forrás: 3szek.ro]
