Ügyeikkel foglalkozó kormányhivatal felállítását, programjaik állami finanszírozását és parlamenti képviseletet kérnek a székelyföldi úgynevezett románok szervezetei.
A 27. alkalommal megszervezett, a magyarság elleni uszításra hangolt Marosfői Nyári Egyetem szerdai napján foglalkozott a számbeli kisebbségben élő székelyföldi román közösségek helyzetével.
A nyári egyetemen Marian Știopu, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának elnöke többek között arra kérte a kormányt, a parlamentet és az elnöki hivatalt, hogy „tegyenek sürgős és határozott lépéseket annak a megakadályozása érdekében, hogy Magyarország végérvényesen kiterjessze társszuverenitását Székelyföldre”, és normalizálják az etnikumközi kapcsolatokat Hargita, Kovászna és Maros megyében.
Marian Știopu szerint a létrehozandó kormányhivatalnak az lenne a feladata, hogy védje a románok jogait és kulturális identitását, és akadályozza meg a románok etnikai alapú hátrányos megkülönböztetését a térségben.
Úgy vélte, a kormányhivatalt a miniszterelnöknek alárendelt „nemzeti identitás államtanácsosának” kellene vezetnie. A civil fórum vezetője ugyanakkor több pénzt is kért, szerinte a központi költségvetésből kellene finanszírozzák a székelyföldi románok kulturális projektjeit, intézményeit, egyházi és civil egyesületeit és kiadványait.
Kezdeményezte, hogy alkossanak törvényt, amely biztosítja a három megye románságának képviseletét a parlament alsóházában. Továbbá szóba hozta az úzvölgyi katonatemetőt is, melynek helyzetét el kellene intézni. A székelyföldi román szervezetek fóruma azt is követeli, hogy a parlamenti pártok fogadjanak el egy olyan paktumot, „amelyben ünnepélyesen kijelentik, hogy soha nem fogadják el az etnikai alapú területi autonómiát Romániában”. Felszólította Románia kormányát, parlamentjét és elnöki hivatalát, hogy határozottan utasítsák el a budapesti kormány „abnormális” beavatkozását Románia belügyeibe.
Sőt, hogy a kormány ne csak adjon, arra is felszólították az állam illetékes szerveit, hogy elemezzék a romániai magyarok magyar állampolgárságának, a földtulajdonnal való szabad kereskedésnek, valamint a magyar állam térségbeli stratégiai beruházásainak közép- és hosszú távú következményeit. Azt is javasolta, hogy – szlovák mintára – olyan törvényt fogadjanak el, amelyik megakadályozza, hogy a kettős állampolgárok tisztségeket tölthessenek be a helyi és a központi közigazgatásban – ami így elvileg a kistestvér moldovaiaknak is keresztbe tenne, de ez a kezdeményezők legkisebb baja.
[Forrás, MTI, Agerpres]
