Ahelyett, hogy egy frusztrált, halmozottan érzelemsérült egyén perelgetné a magyarországi Gyula román iskoláját a felirat miatt, a magyar állam inkább felújíttatta, bizonyítva, hogy a kisebbségi közösség oktatására, önszervezésére és fennmaradására nemhogy nem kár a pénz, de egyenesen a legnemesebb tett is.
A legelvetemültebb (és egyben „mainstream”) magyargyűlölő román média szemében mindig is szálka volt Gyula, annak román kisebbsége, és igyekeztek úgy bemutatnia az említett közösséget, mintha sanyarú elnyomás alatt tengődnének. Ezzel szemben a propagandisztikus, a román tévében leadott anyagokkal szemben egy más igazság bontakozik ki. Magyarországon ugyanis, ami hallatlan lenne Románia esetében, pontosan a nemzeti oldal (pl. Jobbik) sürgeti a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, egyben jogaik kiterjesztését. A kormány pedig őszinte hajlandóságot is mutat a viszonyok javítására. Hétfőn adták át ugyanis a gyulai román gimnázium és általános iskola megújult épületét.
Szembeötlő, hogy Gyulán, a Nicolae Bălcescu Gimnázium nemrég fejeződtek be a felújítási munkálatok, de még szemet szúróbb, hogy a magyar hatóságokat (ellentétben a román feljelentgetőkkel) egyáltalán nem zavarta, hogy az épület homlokzatán, feltehetően tetszőlegesen választott méretben és betűtípusban, először románul van felpingálva az intézmény neve. Anélkül, hogy feltételeznék, csupa öröm lenne a magyarországi román kisebbségnek az élet, azért érdemes elgondolkodni azon, milyen hozzáállásbeli különbségek vannak a nemzeti kisebbségekhez Nyugaton, illetve a Balkánná züllött Erdélyben.
Varga Tímea Beáta
