A szenátusban hétfőn elfogadott tanügyi törvényt módosító javaslat szerint a heti óraszám az elemi osztályokban átlagosan 20 (napi 4), gimnáziumban 25 (napi 5), középiskolában pedig 30 órára (napi 6) csökken. A jogszabály a 2020-2021-es tanévtől lép érvénybe, az államelnök kihirdetése után. Ebbe az óraszámba beletartozik az új tananyag megtanítására, a kiértékelésre és a közös, tanári felügyelet alatt zajló tanulásra szánt idő is.
A parlament másodjára szavazott a tervezetről – azzal a módosítással, hogy az óraszámok csökkentése csak a 2020-2021-es tanévtől lépjen érvénybe –, ugyanis a tanügyi törvényt módosító tervezet óraszámcsökkentésre vonatkozó cikkelyét Klaus Johannis ez év elején visszaküldte újboli megfontolásra. Az elnöki álláspont szerint a módosítást nem előzte meg hatástanulmány, és negatív következménye lehet az oktatásban részt vevők közösségére nézve.
A szenátus hétfőn döntő házként szavazott az ügyben, az államelnök ezúttal köteles lesz kihirdetni a módosító javaslatot. A jelenleg érvényes kerettanterv szerint a magyar tannyelvű iskolákban tanuló gyerekek elemi osztályban heti 24–26 órát töltenek a tanintézményben, a gimnazisták pedig heti 28–36-ot. Ezzel a módosítással tulajdonképpen visszatérünk a 2011-es tanügyi törvényben eredetileg megfogalmazott kerettantervhez – ami másfél év után módosult Ecaterina Andronescu kezdeményezésére –, annyi különbséggel, hogy nem maximum heti óraszámot, hanem átlagot határoz meg.
Az országos szülők szövetsége (FNAP) arra figyelmeztetett, hogy az óraszámokat összhangba kell hozni tantervvel, mert másként még rosszab képességvizsga- és érettségieredményekre lehet számítani. Egyelőre nem ismert, hogy mely tantárgyak óraszámait csökkentenék.
[Forrás: Maszol]
