Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján az erdélyi magyarság foghíjas jogait csupán megőrizni hivatott törvényeket is megtámadó, magyarellenes törvényeket aláíró Iohannis nem tudta még egyszer megtéveszteni a Székelyföldieket.
A magát szásznak kiadó Klaus Iohannis elnök 2014-ben még az abszolút favoritnak számított Székelyföldön, főleg az elnökválasztás második fordulójában. Habár a vasárnapi első fordulót így is toronymagasan nyerte a maga 37,58 százalékával (a részeredmények szerint a második fordulóban Viorica Dăncilă bukott miniszterelnök lesz a kihívója, ő 22,67 százalékot szerzett, a külhoni románok szavazatával azonban tovább romolhat a mérlege), Iohannis még a PSD jelenlegi főhadiszállásának számító Teleorman (30 százalék) megyében is háromszor annyi szavazatot szerzett mint Hargita megyében (csupán 9,45 százalék).
Kovászna megyében (16,66 százalék) sem szerepelt valami fényesen, főleg figyelembe véve, hogy az előző elnökválasztáson ebből a megyéből kerültek ki a legfanatikusabb Iohannis-rajongó települések. Maros megyében már jobban teljesített az elnök, 34,81 százalékot ért el, ami így is messze elmarad Fehér megyétől, ahol Iohannis a legjobban szerepelt (51,76 százalék).
Dan Barna, az elnökválasztás „új fiúja” (14,6 százalék) főleg Bukarestben és a külföldi románok között bizonyult népszerűnek, ez pedig akár még aggasztó jel is lehetne Iohannis számára, ha nem szocialista kihívója akadna a második fordulóra. Kelemen Hunor mindenképpen sikernek könyvelte el az eredményét (jelenleg 3,95 százalék), annak tudatában, hogy több mint egy százalékot vesztett, amint a külképviseleteken és külföldi szavazókörökben leadott szavazatokat is elkezdték összeszámolni.
A székelyföldi választók az eredmények alapján öntudatosan szavaztak: az olyan, nyíltan magyarellenes hangulatkeltésre alapozó elnökjelöltek (mint amilyen Cătălin Ivan) minden bizonnyal csak tévedésből kaptak szavazatot a magyar megyékben, még a helyi románság körében is leszerepeltek.
[Forrás: Hotnews]
