A Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának keddi ülésén több lényeges kérdés is terítékre került Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszámolójának alkalmából. Sajnos nem sok biztató hangzott el.
A zászlótörvény ellen nincs mit tenni, minden ígéret ellenére a magyar sportolók külföldi szereplését ezentúl sem lehet problémamentesen követni az M4 csatornán, a magyar kormány pedig azt az erdélyi magyar pártot fogja támogatni, amelyik választáson bizonyítja, hogy a legerősebb (ha nem lenne világos, az RMDSZ-t). Röviden így foglalható össze, hogy milyen válaszok születtek az erdélyi magyarságnak sokat jelentő kérdésekre.
Azt már az elmúlt évek tapasztalatai is mutatták, hogy nem sok remény van a Bethlen Gábor Alap megreformálására, vagyis a támogatások tetemes résztét továbbra is egyedi döntés alapján fogják odaítélni, ami azt jelenti, hogy nyílt pályázásra esély sincs. Bencsik János, a bizottság jobbikos tagja a BGA sikereinek elismerése mellett – úgy tűnik hiába – kongattat a vészharangokat.
Fennáll ugyanis annak az esélye, hogy ha a források egy nap elapadnak, elárvulhat az erdélyi intézményrendszer. A pártrendszer viszont nem, mert nagyon úgy tűnik, hogy Budapest egyetlen párt, a legerősebb mögé állna be. Ez pedig azt jelenti, hogy a csalódást okozó pártok támogatása abbamaradhat. Azt pedig, hogy melyik a legerősebb párt, a választásokon való részvétel eredménye kell eldöntse – érvelt Potápi. Hozzátette, hogy mindhárom pártban „vannak barátaik”, mégis szavainak van egy olyan olvasata, hogy a magyar kormány előbb-utóbb kenyértörésre viszi a dolgot. Ez pedig nem sok jót jelent a legutóbbi botrányokba belerengő MPP-nek és EMNP-nek. Ha már pénz, az is szóba került, hogy nem támogatják Tőkés László intézetét sem.
Annak ellenére, hogy minden évben elhangzott az ígéret a helyzet maradéktalan orvoslására, a nemzetközi jogdíjakra hivatkozva továbbra sem lehet trükközés nélkül az M4-es sportadón követni a magyar sportolók, válogatottak szereplését a különösen fontos nemzetközi tornákon.
A szimbolikus ügyek mellett az erdélyi magyarságot sújtó jogfosztottság is szóba került, nevezetesen a zászlótörvény. Potápi elmondta, Budapest ezen a fronton nem kérhet számon sokat Románián, amíg az ország „elnöke szász, a miniszterelnök pedig magyar származású”. Összességében az államtitkár válasza, ami ezek szerint a magyar kormány álláspontja, elég lehangoló, pedig egy tévedésen alapul. Ugyanis Romániának román az elnöke, és a miniszterelnöke is, olyan emberek, akik feladták identitásukat egy másikért. Szemben az örökségük mellett kiálló, több, jobb segítségre szoruló külhoni magyarsággal.