A magyarok érzik a leginkább úgy, hogy visszajárnak az elcsatolt területek

A magyarok többsége úgy érzi, hogy Magyarországnak igenis területek járnának vissza, attól függetlenül, hogy az utódállamok is NATO-tagországok.

A Pew Research Center februári tanulmánya eredetileg azt vizsgálta, hogy a NATO-tagországok lakossága miként ítéli meg a szövetséget. A kutatás készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a NATO megítélése alapvetően pozitív, ugyanakkor több tagországban is a megkérdezettek fenntartásokkal viseltettek az ötös cikkellyel (a támadás esetén közös válaszlépés) kapcsolatban.

A felmérés érdekessége, hogy arra is rákérdeztek, az egyes országok lakói mennyire érzik úgy, hogy területek járnának vissza a szomszédoktól. Az eredmények hasznossága érdekében nem NATO-tagországoknak is feltették a kérdést (Oroszország, Svédország, Ukrajna). Mint kiderült, Magyarországon a megkérdezettek 67 százaléka gondolja úgy, hogy igenis Magyarországnak visszajárnak területek (40 százalék abszolút egyetért a területek visszaszerzésével, 25 százalék szerint nem jár vissza semmi). Az eredmény nem megdöbbentő, mint ahogy az sem, hogy a második helyen Görögország (60 százalék), a harmadikon pedig Bulgária áll (60 százalék). Míg a görögöknek a NATO-tag Törökországgal szemben van a legtöbb követelésük, a bolgároknak vélelmezhetően mindenkivel (beleértve a Görögöket és a Románokat is).

A felmérés megjegyzi, hogy az eredmény összefügghet a jobboldali populizmussal, habár nem tiszta, hogy ezt a következtetés ténymegállapítás-e. A politikai nézetekre ugyanis szintén rákérdeztek, és arra a következtetésre jutottak, hogy a jobboldali válaszadók általában pozitívabban ítélik meg a NATO szerepét. Ugyanakkor Magyarország a sereghajtók között van a NATO megítélését illetően, a megkérdezettek csupán(!) 48 százaléka kedveli a szövetséget (igaz, kiugróan alacsony a NATO-t elutasítók száma, csupán 16 százalék), míg ez a szám 82 százalék az első helyen szereplő Lengyelország esetében.

A Magyarország feldarabolásából létrejött országok közül egyedül Szlovákia szerepelt (Csehországot nem számítva) a felmérésben, így nem tudni, hogy mennyire szívesen szeretnék a románok átkeresztelni Debrecent Debreținre.