Miután az Itinera Spa – Retter Projectmanagement Kft. aláírta a szerződést a közúti infrastruktúrát kezelő országos társasággal (CNAIR), már csak az építkezés elkezdését jóváhagyó okirat kibocsátására van szükség ahhoz, hogy megjelenjenek a munkagépek a Marosvásárhelyt Nyárádtővel összekötő, majdani gyorsforgalmi út nyomvonalán.
A megismételt közbeszerzési eljárás nyertesének 18 hónap áll rendelkezésére, hogy megépítse a 9,2 kilométeres szakaszt. Ez elvileg azt jelentené, hogy 2021 végére nemcsak a repülőtértől lehetne sztrádán közlekedni Kolozsvár irányába, hanem már a város végétől. Ennek viszont a valós esélye rendkívül csekély. Mint ismert, az eredeti tender szerint az osztrák Strabagnak kellett volna elvégeznie a munkálatot, azonban az óvás és a mintegy hároméves pereskedés következtében a CNAIR-nek másodjára is ki kellett írnia a közbeszerzési eljárást.
Az Ittinera–Retter-társulás 210 millió lejért (plusz áfa) vállalta a 4,5 kilométeres aszfaltcsík, valamint a 4,7 kilométeres bekötőút építését. Az új út, amely Vásárhelyen a Metro áruház mellett térne ki a Dózsa György utcába, Nyárádtő és Maroskeresztúr forgalmát mentesítené, amely csúcsidőben naponta több alkalommal is bedugul. Amint a nyertes cég átveszi a munkatelephelyet, kezdődhet a nyomvonal aknamentesítése, majd a régészeti diagnózis felállítása. Utóbbira harminc napot szánnak, ez idő alatt a Maros Megyei Múzeum munkatársainak – gépek segítségével – 50 méterenként keresztbe sáncokat kell ásniuk. A szakemberek így derítik ki, hol találhatók régészeti lelőhelyek.
Az intézmény igazgatója, Soós Zoltán nem túl derűlátó, azonban két-három lelőhelyre mindenképpen számít. Mint mondja, a sztráda mindkét vége, a Nyárádtő–Radnót közötti 14 kilométeres szakasz, valamint Marosvásárhelyen a vegyipari kombináttal szemben lévő Promenada Mall leletszegénynek számított. Évekkel ezelőtt mindössze az Auchan nagyáruház helyén, egy domboldalba beépített római kori téglaégető kemencét találtak.
Az archeológusok ezúttal is legfeljebb római kori, illetve a népvándorlás idejéből származó leletekre számítanak. Soós szinte kizártnak tartja a középkori leleteket, azok sokkal inkább a mai települések területén találhatók.
[Forrás: Krónika]