A 175/2020. számú törvény október 14-étől kezdődően új rendszert vezetett be a mezőgazdasági területek adásvételével kapcsolatosan – ismertette a csütörtöki sajtóeseményen Tánczos Barna.
A módszertan egyelőre nem jelent meg, miután a témában beterjesztett sürgősségi kormányrendelet tárgyalását a következő ülésére halasztotta a kormány. Ettől függetlenül jelen pillanatban a törvény előírásai érvényben vannak – jegyezte meg a szenátor.
Szigorúbb lett a törvény
Az új törvényi szabályozás fontos változásokat hozott a 2014-ben bevezetett 17. számú törvény előírásaihoz képest, Románia ugyanis akkor próbált először különböző szigorításokat, megkötéseket bevezetni a mezőgazdasági területek adás-vételével kapcsolatosan – mondta el a politikus.
A jogszabály konkrét előírásairól Tánczos Barna elmondta: nem vásárolhat mezőgazdasági területet olyan személy, aki az elmúlt öt évben nem végzett mezőgazdasági tevékenységet. Hasonlóan nem vásárolhat az, aki legalább öt éve nem rendelkezik állandó lakhellyel Romániában. A vásárlás után, ha kevesebb, mint 8 éven belül eladják az illető területet, akkor az árkülönbözet 80 százalékát adó formájában be kell fizetni – hangsúlyozta.
A politikus megjegyezte: mindez belterületekre nem vonatkozik, kizárólag külterületeken található mezőgazdasági területekre érvényes a szabályozás.
A most elfogadott szabályozás jelentőségével kapcsolatosan Tánczos Barna úgy fogalmazott: Románia szinte több évtizedes késéssel vezette be ezeket a korlátozásokat, hiszen az ország európai uniós csatlakozásával megnyílt a piac az üzérkedők, a kupecek számára.
„Romániában több százezer hektár került külföldi állampolgárok kezébe, közvetlenül, vagy részvénytársaságok, kft-k formájában vásárolták fel ezeket a területeket és sokszor nem mezőgazdasági tevékenység végzése volt a cél, hanem a nyereségszerzés, az üzérkedés” – mutatott rá a politikus.
Szabályozták az elővásárlási jogot
Az említett előírások alól azok jelentenek kivételt, akik elővásárlási joggal rendelkeznek. Ezek körét is módosítja a törvény – emelte ki Tánczos Barna. Ennek értelmében elővásárlási joggal rendelkeznek a férj, feleség, a rokonok harmadfokú rokonságig.
„A törvény megpróbálja a birtok-konszolidációt segíteni. Megpróbálja egyben tartani a parcellákat, a területeket és lassítja, fékezi a feldarabolódást” – emelte ki.
A második elővásárlási joggal rendelkező csoport a bérlők, illetve azok, akik az illető területen valamilyen mezőgazdasági beruházással, ingósággal rendelkeznek – tudtuk meg. Ez esetben fontos, hogy a bérleti szerződés az eladás előtt legalább egy évvel korábban köttessen meg.
A harmadik csoportot a szomszédos területek tulajdonosai, vagy bérlői alkotják.
A negyedik csoport a fiatal gazdák, amivel felsorakozik Románia az uniós célkitűzések mellé.
Az ötödikbe a szomszédos települések lakói, a hatodik és a hetedik csoportba az állam tartoznak: kutatóintézetek, mezőgazdasági profilú oktatási intézmények és maga az állam révén – sorolta Tánczos Barna.
Fontos tudni, hogy a földterület eladási szándékát mindig az illetékes polgármesteri hivatalnál kell bejelenteni. A polgármesteri hivatalnak 45 napon belül kell értesíteni a az elővásárlási joggal rendelkezőket, illetve a megyei mezőgazdasági igazgatóságot. Ha ezen határidőn belül nem jelentkezik senki, akinek elővásárlási joga lenne, akkor a területet bárki megveheti, aki teljesíti a felsorolt feltételeket.
Az RMDSZ szorgalmazta mindezeken túl azt is, hogy plafont szabjanak annak: egy természetes, vagy jogi személy összesen mekkora mezőgazdasági területet tulajdonolhat – mutatott rá a szenátor. Ezzel azt a szakadékot próbálnák felszámolni, ami a nagybirtokok és a felaprózódott családi birtokok között kialakult. „Romániában a területek 80 százalékát a gazdaságok tizenegynéhány százaléka birtokolja, 80 százaléknyi gazda pedig a területek 20 százalékán gazdálkodik” – emelte ki Tánczos Barna.
Támogatások érkeznek
A politikus kitért arra is, hogy október 23-án lejárt a koronavírus nyomán elszenvedett mezőgazdasági károk után igényelhető támogatások igénylésének határideje. Elmondása szerint a Hargita megyei gazdák „jól teljesítettek”: több mint 37 ezer szarvasmarhára, több mint 93 ezer juhra és több mint 3 ezer hektár zöldség-, gyümölcs- és burgonyaültetvényre tettek le kérést.
„Ez jelentős pénzalapot fog majd Hargita megyének hozni, csak a szarvasmarhákat tekintve minimum száz euróval szorozhatjuk ezt az állományt” – emelte ki. Október elején elkezdte a területalapú támogatások előlegeinek kifizetése a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) – számolt be a politikus. Ebben is nagyon jól áll Hargita megye: a gazdák több mint 73 százaléka kapott már előleget, ami mintegy 22 millió eurós összeget jelent, ami október-novemberben a gazdák számlájára kerül. December elsején kezdődik meg a teljes összegek kifizetése – emelte ki Tánczos Barna.
Hozzátette: akik nem voltak rajta az előzetes kifizetéseket kapó gazdák névsorán, azok december 1-je után a teljes összegre számíthatnak. Azok nem kaptak előleget, akik esetében műholdas ellenőrzés, beazonosítás van folyamatban – tette hozzá a szenátor.
[Forrás: Maszol]
