Minden jel szerint megismétlődik a négy évvel ezelőtti „párbaj” a Moldovai Köztársaságban tartandó államfőválasztásokon, azaz Igor Dodon jelenlegi szocialista államfő és Maia Sandu jobbközép elnökjelölt csap majd össze a második fordulóban.
Tízpontos népszerűségi előnnyel vág neki az elnökválasztás első, november elsején rendezendő fordulójának Igor Dodon, a Moldovai Köztársaság újrázni készülő államfője. Egy friss felmérés szerint 37 százalékos támogatottságnak örvendő szocialista államfőt Maia Sandu, a jobbközép Akció és Szolidaritás Párt jelöltje követi 27 százalékkal. Az elnöki székért egyébként hat jelölt indul a többségében románok lakta posztszovjet országban, de közülük négyen az esélytelenség nyugalmával indulnak harcba. Sandu nem először mérkőzik meg Dodonnal, 2016-ban is ez a páros csapott össze a második fordulóban, és akkor 52 százalékos eredménnyel győzött Igor Dodon.
„Akkor Dodon nagyrészt annak köszönhette a győzelmét, hogy mögötte állt az országot egy évtizeden át irányító oligarcha, Vladimir Plahotniuc. A szocialistákkal most együtt kormányzó demokraták erős embere jelenleg amerikai száműzetésben van, de a közéletben és főképp a médiában még mindig erősek a pozíciói. Ez segítheti is Dodont, de növelheti vele szemben az ellenérzéseket is. Sandu esélyei így valamelyest talán jobbak, hiszen a Világbank tanácsadójaként induló, majd Plahotniuc menekülése után rövid ideig a kormányfői posztot is betöltő 48 éves politikusban a Nyugatnak már nagyon sok munkája benne van. Ennek megfelelően erős kampánycsapat segíti, és sokak szerint előnyére vált, hogy diplomatikusabb lett, így az elutasítottsága csökkent. Dodon azonban régi motoros, így aligha adja meg könnyen magát” – írta elemzésében a szláv világgal, illetve a posztszovjet térséggel foglalkozó Moszkvatér.com portál.
Moldova továbbra is megosztott, a lakosság egy része – főleg az orosz ajkúak – Kelet felé kacsingatnak, a második fele a nyugati integrációban bízik. Míg az előbbieket a jó moszkvai kapcsolatokkal rendelkező Dodon, addig az utóbbiakat a Brüsszel és Bukarest által is támogatott Sandu igyekszik megszólítani. Cornel Ciurea chișinăui politológus, publicista a Krónika megkeresésére elmondta: bár az elnökjelöltek igyekeznek kerülni a geopolitikai tematikát, ennek jelentősége ismét erősödik Moldova esetében. „Nem lehet nem észrevenni egyfajta megnövekedett mozgolódást a külképviseletek részéről. Több külföldi politikus nyilatkozata utal valamiféle aggodalomra Moldova sorsával kapcsolatban. Érdeklődéssel vettük tudomásul Mike Pompeo amerikai és Bogdan Aurescu román külügyminiszter minapi washingtoni találkozóját, amelyen a moldovai elnökválasztás is terítéken volt. Ám a megbeszélések után közölt száraz sajtónyilatkozat nem érintette a tárgyalások lényegét” – fogalmazott a politikai elemző.
Ciurea szerint a négy évvel ezelőtti megmérettetéssel ellentétben az Európa-barát jobboldal meggyengült önbizalommal vágott neki a mostani kampánynak.
„A jobboldal vezetői, Maia Sandu és Andrei Năstase ezúttal nem alkotnak közös frontot, a Moldova és Románia egyesülését szorgalmazó unionisták pedig a népszerűségi lista végén kullognak” – vázolta a helyzetet a politológus.
Megemlítette ugyanakkor, hogy Dodon komoly kihívóra akadt a politikai paletta baloldalán Renato Usatîi személyében. A moldovai publicista ennek ellenére úgy véli, az újrázni készülő államfőnek jobbak a startpozíciói, mint 2016-ban, nincs szüksége az elmenekült oligarcha, Plahotniuc támogatására a győzelemhez. Hozzátette: ezúttal a Nyugat-Európában élő moldovaiak sem tűnnek annyira elszántaknak a jobboldali jelölt támogatása érdekében. A moldovaiak Kelet–Nyugat-megosztottságával kapcsolatban Ciurea arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az Európai Unió Keleti partnerség programja válságba került, az Európa-barát pártoknak vissza kellett fogniuk integrációpárti üzeneteiket, mondanivalójukat csupán az uniós pénzügyi segélyekre korlátozták, amelyek amúgy folyamatosan csökkenek. A moldovaiak egyre inkább egyfajta semleges, a kiegyezés irányába mutató álláspontra helyezkednek, közelítenek a Kelet és Nyugat közötti hídszerep elfogadásához” – magyarázta a Krónikának Cornel Ciurea.
Lapunk azt is megkérdezte a chișinăui elemzőtől, hogy elképzelhető-e egy fehérorosz forgatókönyv Moldovában akkor, ha Igor Dodon nyeri a választást. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója ugyanis nemrég azt állította: a hivatalban lévő moldovai elnök választási győzelme esetére az Egyesült Államok „színes forradalmat” készít elő a kelet-európai országban. Ciurea szerint az oroszbarát moldovai politikusok is számolnak ugyan a fehérorosz forgatókönyv életbe léptetésével, de ennek megvalósulása nehezen elképzelhető, mivel a moldovaiaknak pozitív tapasztalataik vannak a választások tisztaságával kapcsolatban.
[Forrás: kronikaonline.ro]
