Az AUR listáján egyre másra tűnnek fel olyan személyek, akik nem föltétlenül lennének a parlamentbe valók: van, aki bankautomatát rabolt ki, s van olyan, aki a temesvári 1989-es forradalomkor a karhatalom oldalán harcolt.
Nicolae Roman tábornok például könnyen bejuthat a visszaosztás során Buzău megyéből a képviselőházba. Az országos, 1989-es forradalmat kutató központ adatai szerint Roman egy gépesített egység vezetője volt a 31 évvel ezelőtti decemberi eseményekkor, és a forradalom első napjaiban, 16.-18. között számos, a tiltakozók elleni akcióban vett részt, körülbelül 200 társával együtt.
Ő azt állítja, hogy december 17-én egy egységet kellett vezetnie a városban, amely egyfajta ellendemonstráció lett volna: zászlóval és rezesbandával vonultak, de nem volt éles lőszer náluk, csak azt kellett bizonyítaniuk, hogy a katonaság ura a helyzetnek. A későbbiekben pedig állítása szerint nem vett részt az eseményekben, csak december 20-án, amikor az általa vezetett egység a tüntetők mellé állt, ezért forradalmár igazolványa is van.
Roman ugyanakkor tagadja, hogy a katonaság belelőtt volna a tömegbe. Amikor megalakult a Nemzeti Megmentési Front a forradalom után, arról beszélt, hogy a katonaság éppen kukoricagyűjtésből tért haza, és képzetlen emberekből állt, ha pedig egyáltalán valaki belelőtt a tömegbe, akkor az azért tette, mert nem volt megfelelően kiképezve. Arról is beszélt, hogy azoknak, akik eltervezték a temesvári eseményeket „nem sikerült bemutatniuk, hogy annyi halottja van az összetűzéseknek, amennyit bejelentettek”, és ha egyes holtakon voltak is golyónyomok, az azért volt, mert a katonák a levegőbe lőttek.
December 17. és 20. között Temesváron 126 embert öltek meg a hatóságok. „Ez a kapitány a bizonyítékok alapján ott volt számos helyszínen, ahol a katonaság tüzet nyitott. A katonaságnak alig volt olyan tagja, akit bíróság elé állítottak ’89 után, mert az új rendszer is védte őket. Be voltak ugyan azonosítva csapatok, de sosem sikerült bizonyítani a konkrét összefüggést elkövetők és áldozatok között. Nem akarták ezt. Mi nem tudjuk, mit csinált pontosan Nicolae Roman, nincs közvetlen bizonyíték a tettei és aközött, hogy emberek haltak meg tűzparancs által” -mondta Lucian Vasile Szabó, a temesvári forradalom kutatója.
Van egy másik ellenforradalmár is, aki bejuthat, éspedig az AUR Szeben megyei listavezetője, Francisc Tobă. Tobăról sokszor cikkezett már a sajtó, mint aki valószínűleg részt vett a Nagyszeben és környékén történ atrocitásokban a forradalom idején.
Tobă hadnagyként szolgált, és a forradalom idején a megyei kórházból sebesülteket gyűjtött össze a sajtó szerint, egy sportcsarnokba szállíttatta az embereket, hiába tiltakoztak az orvosok. Az áldozatokat a helyszínen megverték, megkínozták, erőszakosan bántak velük. Tobă ellen vádat is emeltek egy rendbeli gyilkossági kísérlet és súlyos bántalmazás vádjával, viszont 1999-ben a bíróság súlyos eljárásbeli hibák miatt újraindíttatta a vádemelést, a katonai ügyészség pedig titkosította az ügyiratát.
Volt már a parlamentben a Ion Iliesu féle pártban, és Adrian Năstase tanácsosa is volt. A forradalom környékén állítólag előbb a tüntetőkkel, majd a kórházba került belügyi szervekkel lépett fel önkényesen és erőszakkal, és az általa vezetett akcióknak több halálos áldozata is volt.
[Forrás: Transindex]
