Hétfőn 12 órakor ül össze Klaus Iohannis elnök felhívására a december 6-án megválasztott új parlament.
A két ház külön tartja első ülését, mindkettőt a legidősebb képviselő, illetve a legidősebb szenátor fogja elnökölni, és a 4 legfiatalabb képviselő, illetve szenátor asszisztál mellettük titkári minőségben.
Ezeken az üléseken parlamenti vitát még nem lehet tartani. Megalakulnak a mandátumokat hitelesítő bizottságok, amelyek 30 képviselőből, illetve 15 szenátorból állnak, ezek feladata ellenőrizni, hogy az új törvényhozók megválasztása a törvény betartásával zajlott-e. Amennyiben szabályellenességet állapítanak meg, a hitelesítő bizottságoknak joguk van egy megválasztott törvényhozó mandátumának érvénytelenítését is javasolni.
Mandátumuk hitelesítése után a képviselők és szenátorok leteszik az esküt.
A képviselőház és a szenátus akkor tekinthető jogilag megalakultnak, ha a képviselők, illetve a szenátorok mandátumának kétharmadát érvényesítették, és letették az esküt. Az eskütételt megtagadó törvényhozók mandátumát érvénytelennek tekintik.
A képviselőház és a szenátus törvényes megalakulása után megválasztják a két jogalkotási fórum elnökét és a házbizottságok tagjait. Bemutatják a frakciókat, megalakulnak a szakbizottságok. A képviselőház és a szenátus elnökét titkos szavazással választják meg. Minden frakció egyetlen jelöltet állíthat. A tisztség a legtöbb szavazatot kapó képviselőt, illetve szenátort illeti meg.
[MTI]
