Oroszország elfoglalja hadgyakorlataival a Fekete-tenger harmadát. Nagy-Britannia is harci járműveket irányít ide. Mi történik?
Egyre többet cikkezik a nemzetközi sajtó arról, hogy az orosz haderő Ukrajna keleti határainál gyülekezik. Ezzel párhuzamosan pedig lényegében teljesen egészségben leblokkolta a légi közlekedést a Fekete-tenger fölött, de a vízi közlekedést is ellehetetlenítette a Krím-félsziget térségében, illetve a nemzetközi vizek egy részén. Oroszország közben figyelmeztetett, hogy vízi és légi hadgyakorlatokat tart, emiatt veszélyes az említett területeken közlekedni április 20-24. között – adta hírül az Adevărul.
Válaszképpen Nagy-Britannia szintén a Fekete-tengerre rendelt egy rombolót és egy fregattot, valamint harci repülőket, melyek a Romániában levő Mihail Kogălniceanu haditámaszponton állomásoznak majd. Elemzők szerint ezzel a megmozdulással azt üzenik, hogy „Putyin, ne kezdj ki a NATO-val!” A Pentagon szerint erősebb az orosz katonai jelenlét az ukrán határ térségében, mint 2014-ben volt, amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Ezt „nagyon aggasztónak” ítélték meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda este az orosz parlamentben tartott beszédében figyelmeztette a Nyugatot, hogy meg fogja bánni, ha provokálja Oroszországot, mert Moszkva válasza „gyors és kemény” lesz. Aurel Cazacu katonai szakértő úgy vélte, Nagy-Britannia beavatkozása a Fekete-tenger térségében azt üzeni, hogy Ukrajna kapcsán Oroszország nem az Egyesült Államokkal áll szemben, ahogy azt Putyin láttatni szeretné, hanem a teljes NATO-val. Mint elmondta, valószínűnek tartja, hogy a francia haderő is bekapcsolódik, mivel Franciaország is szeretné demonstrálni, hogy ő is katonai nagyhatalom. Cazacu ugyanakkor figyelmeztet: egy elhúzódó katonai válságnak a Fekete-tengeren gazdasági következményi is lehetnek, melyek elsősorban Romániát érintik. „Putyin több színtéren is játszik. A katonai nyomás fenntartásától azt reméli, hogy Ukrajna további területeket ad át neki. Ugyanakkor akadályozza Romániát abban, hogy kiaknázhassa a fekete-tengeri gázmezőit, hiszen senki nem végez fúrásokat egy olyan övezetben, ahol vízi és légi hadgyakorlat zajlik” – magyarázta a katonai szakértő. Hozzátette: ez nagyon fontos kérdés Moszkva számára, mert ha Romániának sikerülne beindítani a kitermelést és eladná a földgázt az EU-nak, igen fontos pénzcsapok záródnának el Oroszország előtt.
Az EU országai évente 300 milliárd euró értékben vásárolnak petrolkémiai termékeket, melyek kb. harmadát az oroszoktól szerzik be. Tehát Moszka egy évi 100 milliárd eurós veszteség elé néz.
Klaus Johannis kormányfő is megszólalt csütörtökön az események kapcsán. Mint elmondta, a helyzet „aggasztó”, ezért jövő héten összehívja a Legfelső Védelmi Tanácsot (CSAT). Kifejtette: a román szolgálatok jól ismerik a helyzetet terepen, nem másoktól várnak információkat, hanem ők tájékoztatnak. Hozzátette: katonai és diplomáciai szempontból egyaránt elemezni kell a helyzetet.
A G4media szerint az orosz külügyi tárca csütörtökön bejelentette: pénteken (április 23-án) befejezi a hadgyakorlatokat és visszavonja az egységeit mind a szárazföldről, mint a tengerről, miután „bebizonyosodott, hogy ezek képesek ellátni Oroszország védelmét”. Hozzáteszik: fontos, hogy fel legyenek készülve arra az esetre, ha a NATO Defender Europe nevű hadgyakorlata „kedvezőtlenül alakul”.
A Defender Europe keretében március és június között 26 ország több mint 28 ezer katonája gyakorlatozik majd 12 ország több mint 30 gyakorlóterén.
(Forrás: transindex.ro)
Betöltés ...
