Az erre irányuló kérdésre Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: sok magyarázatra nincs szükség.
Van egy olyan kormányunk, amely támogatja a Magyar Honvédséget és fejlesztését. Biztosítják az eszközöket annak érdekében, hogy el tudjuk érni a célt. Ennek van technikai, anyagi, humán része, ezt mind egybe kell gyúrni úgy, hogy a képességben a magyar katona magabiztos, elégedett legyen
– mondta el a honvédség új parancsnoka. Szerinte a MH a közép-kelet európai régióban, illetve a NATO-ban kell felkészülnie egy esetleges támadásra. Kulcsszó pedig az ütőképesség, vagyis a szervezetnek képesnek kell a kijelölt célok elérésére: a feltételezett szembeálló félnek hatékonyan támadni kell, ezzel biztosítva az ország, illetve az állampolgárok biztonságát.
A Magyarországot potenciálisan fenyegető kihívásokat feszegető kérdések elől Ruszin-Szendi Romulusz kitért, mint fogalmazott:
NINCS ELLENSÉGKÉPÜNK, ERRE NEM KÉSZÜLÜNK.
Hozzátette, azért vannak a titkosszolgálatok, hogy folyamatosan elemezzék az ország biztonsági környezetét, a kihívás ugyanis „ha gyorsan jön, közvetlen közelről látszik”. Példának a folyami áradásokat jelölte meg: A Tisza és a Duna állását is folyamatosan elemzik, ebből kiszámítható, hogy készülni kell-e áradásra.
Ezt követően az Aréna műsorvezetője a konkrét, nemzetállamok által megjelent fenyegetésre is rákérdezett.
ERRE REAGÁLVA A MH PARANCSNOKA AZT MONDTA, MAGYARORSZÁGNAK EGY ILYEN TÁMADÁSRA NEM KELL ERRE FELKÉSZÜLNIE, A MAGYAR HADERŐNEK VISZONT IGEN.
„Minden fenyegetettséggel számolnunk kell. Nem csak szuronyrohamot kell elhárítanunk, hanem mindenféle támadást. Meg vannak a védőfelszereléseink, ha újra ilyen helyzet áll elő, a magyar katonákra lehet számítani” – folytatta a vezérőrnagy arra a kérdésre: számíthatunk-e a jövőben a koronavírushoz hasonló, biológiai fenyegetettségre.
A HADERŐ FEJLESZTÉSEIT CÉLZÓ KÉRDÉSEKRE REAGÁLVA HOZZÁTETTE: FEJLESZTÉSRE MINDIG SZÜKSÉG VAN, EZT MINDIG NYOMON KELL KÖVETNI.
Érkeznek az új önjáró lövegek – tette hozzá, Ruszin-Szendi Romulusz elmondása alapján a tüzérség fejlesztése is elkezdődött. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a fegyverek gyártásában is megjelent, ezzel a fejlesztésben közvetlenül is megjelenik. A műsorvezető azt is megkérdezte, hogy még milyen területeken kell a Honvédségnek fejlesztenie, a parancsnok azonban erre is kitérő választ adott. Elmondta, ilyen széles spektrumú fejlesztésekre a Magyar Honvédség történetében még nem volt példa.
A műsorban kitértek a Magyar Honvédség létszámára is. Sajtóhírek szerint Korom Ferenc távozásában a kitartó humánerőforrás-hiány is nagyban hozzájárult. Utódja ezzel kapcsolatban elmondta, a tartalékos haderő átlépte a 11 ezer főt, a MH meglévő létszáma is folyamatosan nő. Ruszin-Szendi Romulusz hozzátette:
A LÉTSZÁM SOSEM ELÉG: NEKEM AKKOR JÓ, HA MINÉL TÖBB KATONÁM VAN.
A parancsnok szerint az állomány kitöltése érdekében indítottak toborzóprogramokat a felsőoktatási intézetekben, illetve ezért indult el a kadétprogram. A középiskolások számára nyújtott nevelési programhoz a parancsnok szerint eddig már háromezren csatlakoztak.
(Forrás: index.hu)
