22 és fél év börtönbüntetésre ítélték Derek Chauvin korábbi rendőrt, aki 2020. május 25-én egy intézkedés során megölte George Floydot, miután 9 perc 29 másodpercig térdelt a fekete férfi nyakán egy minneapolisi utcán. Chauvint már áprilisban bűnösnek találta az esküdtszék, azonban a bíró csak most pénteken szabta ki a büntetése mértékét.
Az ügyészek 30 év börtönt kértek Chauvinra. Az állami ítélkezési irányelvek büntetlen előéletű tettesek számára mindössze 12 és fél év börtönbüntetést javasolnak, a bíró végül ehhez adott hozzá tíz évet.
Az ítélethirdetés után Bridgett Floyd, George Floyd húga, a George Floyd Memorial Foundation alapítója közleményt adott ki, melyben azt írta,
„A bátyámat, George Floydot megölő minneapolisi rendőrre ma kiszabott ítélet azt mutatja, hogy a rendőri brutalitás ügyét végre komolyan veszik. Azonban még hosszú út áll előttünk, és sok változtatásra van szükség, amíg a fekete és barna emberek végre úgy érezhetik, hogy a bűnüldöző szervek tisztességesen és emberségesen bánnak velük ebben az országban.”
Ügyvédjükön keresztül a Floyd család is kiadott egy közleményt, mely szerint „ez a történelmi jelentőségű ítélet egy lépéssel közelebb hozza a Floyd családot és a nemzetet a gyógyuláshoz. Nap mint nap, évről évre a rendőrök következmények nélkül ölnek meg fekete embereket. De ma, Chauvin ítéletével jelentős lépést teszünk előre – olyat, ami nagyon röviddel ezelőtt még elképzelhetetlen volt”.
Az ítélethirdetés alatt Joe Biden afgán vezetőkkel tárgyalt a Fehér Házban, ott reagált az ítéletre. Az Ovális Irodában a jelenlevő riportereknek azt mondta,
„Nem ismerem az összes körülményt, amelyet figyelembe vettek, de úgy tűnik nekem, hogy az irányelvek alapján [az ítélet] megfelelőnek tűnik.”
Az ítélethirdetést követően Keith Ellison, Minnesota állam legfőbb államügyésze arról beszélt, hogy a Chauvinra kiszabott 22 és fél éves börtönbüntetés az egyik leghosszabb, amit valaha kiszabtak egy korábbi rendőrre, azonban leszögezte, hogy az ország számára mindez nem lesz elég a változáshoz.
„Azt remélem országunk számára, hogy ez a pillanat megállásra késztet bennünket, és lehetővé teszi számunkra, hogy újra elkötelezzük magunkat a valódi társadalmi változások mellett, amelyek sokkal messzebbre visznek bennünket az igazságosság felé vezető úton” – fogalmazott Ellison.
Az ítélethirdetés után a Derek Chauvin tárgyalásának helyt adó Hennepin Megyei Kormányzati Központ előtt felszólalt a 66 éves civiljogi aktivista, Al Sharpton tiszteletes is.
„Ez a leghosszabb ítélet, amit valaha láttunk, de ez nem igazság. Mert noha Chauvin börtönbe kerül, George Floyd ma este egy sírban fekszik. Tehát ne érezzük úgy, hogy azért vagyunk itt, hogy ünnepeljünk, mert az igazság az lett volna, ha George Floydot soha nem ölték volna meg.”
A George Floyd-gyilkosság
2020. május 25-én George Floyd, egy 46 éves, magas, kigyúrt fekete férfi egy minneapolisi kisboltban húszdollárossal akart fizetni. Az eladó azonban úgy vélte, hogy a bankjegy hamis, és kihívta a rendőrséget. A kiérkező rendőrök egy zavart, az autójában ülő, és azonnal pánikolni kezdő Floyddal találkoztak.
A férfit megpróbálták betuszkolni a rendőrautóba, de Floyd ellenállt, és továbbra is zavartan viselkedett. A kiérkező négy rendőr közül Derek Chauvin a földre tepert Floyd nyakára térdelt. Bár a járókelők és kollégái is mondták, hogy szálljon le a levegőért könyörgő („I can’t breathe”) férfiról, Chauvin ezt nem tette meg, még azután sem, hogy Floyd elvesztette az eszméletét. Az első hatósági dokumentumok szerint az összidő 8 perc 46 másodperc volt, ez később szimbolikussá vált, még úgy is, hogy utána több, más időtartam is elhangzott a sajtóban és a bíróságon. A vád az áprilisban lezárult per nyitóbeszédében 9 perc 29 másodpercről beszélt.
A rendőri intézkedést a járókelők közül többen is videóra vették, a felvételek végigsöpörtek a médián. A legnagyobb vihart kavaró felvételt készítő Darnella Frazier idén június 12-én Pulitzer-különdíjat kapott. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a gyilkosságot dokumentáló videója indította el világszerte a rendőri erőszak elleni tüntetések újabb hullámát, ezzel kiemelve a helyiek szerepét az újságírók igazság iránti küldetésében.
A boncolás során kiderült, hogy Floyd gyógyszertől és kábítószertől volt zavart: metamfetamint és fentanilt találtak a szervezetében. Kiderült, hogy a szíve sem volt teljesen rendben, koszorúér-meszesedése és magas vérnyomás okozta szívproblémája volt. A bíróság azonban kimondta, hogy a férfi halálát egyértelműen Chauvin okozta.
A Floyd halálával végződő intézkedésben részt vevő másik három rendőr tárgyalását jövő márciusban tartják majd.
George Floyd halálát követően sosem látott tüntetéshullám indult Amerikában és világszerte a feketék elleni diszkrimináció és a feketék ellen elkövetett rendőri erőszak ellen. Felmérések szerint csak 2020. május végétől június közepéig 15-26 millió amerikai tüntetett a feketék jogaiért, ezzel a New York Times által megkérdezett kutatók szerint a Black Lives Matter lett az USA történelmének legnagyobb szabású mozgalma.
