Jöhet a harmadik dózis?

Szakemberek szerint bizonyos idő elteltével meg kell fontolni a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina harmadik dózisának a beadását a kockázati csoportokba tartozók esetében, illetve akiknek néhány hónap elteltével már nincs kimutatható antitest a szervezetükben.

Fejér Szilárd kutató elmondta, több antitestet termel mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen.

A koronavírus-járvány majdani negyedik hullámát csak úgy lehet tompítani, ha a nyár folyamán minél többen oltakoznak – szögezte le Fejér Szilárd.

A sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai központ vegyészkutatója lapunknak kifejtette, járványtani szempontból a legégetőbb probléma, hogy a lakosság nagy része még mindig nincs beoltva, nincs elég védett személy a társadalomban, ami tompítani tudja az ősszel esedékes negyedik hullámot. A másik vetület később lesz releváns, hiszen előfordul, hogy a vakcinák hatása esetenként csökken, és a beoltottak között is lesznek, akik megfertőződnek.

A kutató szerint a védőoltások hatása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a beoltottak sokkal kisebb gyakorisággal fertőződnek meg még a napokban azonosított, nagyobb fertőzőképességű delta plusz vírusvariánssal is, mint azok, akik nem kapták meg a vakcinát.

Ugyanakkor a beoltott, majd megfertőződött emberek közül lényegesen kevesebben kerülnek kórházba vagy veszítik életüket a koronavírus szövődményei miatt.

Fejér Szilárd úgy véli, előbb-utóbb

meg kell fontolni a vakcina harmadik dózisának a beadását

a kockázati csoportokba tartozók esetében, akiknek néhány hónap elteltével már nincs kimutatható antitest a szervezetükben, indulásból gyengébb volt az immunválaszuk, akik immunhiányos betegek, vagy olyan munkahelyen dolgoznak, ahol folyamatosan ki vannak téve a fertőzés veszélyének.

Nagy-Britanniában már készülnek az erre vonatkozó tanulmányok, a szigetországban azzal próbálkoznak, hogy keverik a különböző típusú vakcinákat, harmadik dózisként egy másik típusú oltást adnak be, követik, hogy melyik kombináció a legeredményesebb.

A Pro Vitam diagnosztikai központnak a kolozsvári fertőző betegségek kórházával közösen indított, a BioNTech/Pfizer védőoltásra adott immunválasz-monitorozás projektjéből kiderült, hogy több antitestet termelt mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen. Fejér Szilárd elmondta, öt hónapja szisztematikusan követik az ellenanyagválaszt, és azt látják, hogy még nagyon sok antitest mutatható ki azoknál, akik az oltás előtt átestek a fertőzésen. „Akik úgy kapták meg az oltást, hogy előtte nem fertőződtek meg, kevesebb az átlagos antitestmennyiségük, sőt a 24 százaléknál nagyon alacsony ez az érték, tehát még kimutatható ugyan, de nagyon kis mennyiségben. Idővel csökken az antitestmennyiség, de azok esetében, akik korábban megfertőződtek koronavírussal, az immunrendszer úgy reagál, mintha három dózis vakcinát kaptak volna, vagy a másodikat sokkal később, nem három hétre. Tehát valószínűleg ők hosszabb ideig lesznek védettek” – fejtette ki a kutató.

Hozzátette, a kínai vakcináról csak három személytől van adatuk, ám egyiknél sem mutattak ki antitestet. Viszont mind a három beoltott 60 év feletti volt, és amikor tesztelték a vakcina védettségi hatékonyságát, kevés hatvan év felettinél tették meg, erre vonatkozóan így nem is rendelkeztek adattal. Azóta a vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos életkor felett nagyon kevés ellenanyag termelődik. Egyébként a koronavírus nem nyújt életre szóló immunitást, előfordul, hogy a fertőzés nem vált ki semmilyen immunválaszt, de olyan eset is előfordult, hogy nyolc hónappal a fertőzés után kimutatható a nagy számú antitest.

„A kép heterogén, de az biztos, hogy a fertőzés sem ad mindenkinél erős immunválaszt” – szögezte le Fejér Szilárd.

Különben a 24.hu portál arról számolt be, hogy sok magyarországi polgár, akinek a két kínai oltás után sincs kimutatható ellenanyag a vérében, Romániába utazik, hogy megkapja a Pfizer-vakcinát. A romániai oltási protokoll lazább, mint a magyar, ezt tudják kihasználni azok a magyarországiak, akik hiába vették fel az oltást, a tesztek alapján nem védettek a koronavírussal szemben.

A bevásárlóközpontok parkolóiban megnyitott oltópontokon regisztráció nélkül, a személyazonosságot igazoló okmány bemutatásával uniós állampolgárokat is beoltanak, sőt a belügyminisztérium honlapján a külföldieket oltásra buzdító szöveg is található. A Romániában eddig beoltott 4,6 millió ember közül mintegy 20 ezer volt külföldi állampolgár.

[Forrás: Krónika]