Tizenegy évnyi kihagyás után idén új űrhajósokat toboroz az Európai Űrügynökség (ESA). A felhívásra 25 országból 22 589-en jelentkeztek, ebből 255 romániai lakos, és közöttük van egy erdélyi tudós, kutatóbúvár és feltaláló, Hantz Péter is.
Tizenegy évvel ezelőtt, 2008-ban toborzott utoljára űrhajósokat az Európai Űrügynökség (ESA): akkor 8413-an, az idei, március 31-től május 28-ig tartó jelentkezési időszakban viszont jóval többen, 22 589-en jelentkeztek. A 25 országból pályázó több mint húszezer érdeklődő 76 százaléka férfi, 24 százaléka pedig nő, utóbbi szintén jelentős növekedést jelent a korábbi kiíráshoz képest. Az ESA a napokban tette közzé a jelentkezéssel kapcsolatos előzetes adatokat. Mint ebből kiderült, a legnagyobb érdeklődés Franciaországban volt a lehetőség iránt (7137 jelentkező), majd Németország (3700) és az Egyesült Királyság (1979) következett a sorban. Romániából 255 személy adta le a jelentkezését, 199 férfi és 56 nő.
Az idén kezdődő válogatásban az ESA testi fogyatékossággal élő asztronautát is alkalmaz. Utóbbiból a tervek szerint egy személyt, űrhajósnak teljes munkaidőben négy-hat személyt alkalmaznának, 20 további kiválasztott pedig a tartalékosok közé kerülhet. A folyamat másfél évet fog tartani, várhatóan a jövő év végén jelentik be a végleges eredményeket. Addig a jelentkezőknek egy hatlépcsős űrhajóskiválasztási eljáráson kell részt venniük, és mindegyik szakasz után értesítik majd őket, hogy továbbjutottak-e a következő körbe. Az első szakaszban a pályázatokat az összes benyújtott dokumentum és egy kérdőív alapján értékelik.
Több oka is volt
A 255 hazai jelentkező között van az erdélyi Hantz Péter tudományos kutató és feltaláló is, aki, könnyűbúvár-, valamint repülőgép-vezetői kiképzéssel is rendelkezik. Az űrhajósjelöltet motivációiról faggatta a Székelyhon.
Leginkább a reménybeli munka érdekessége és társadalmi haszna motivál, valamint a tény, hogy minden bizonnyal eredményesen tudnék odafent dolgozni, hiszen kutatóbúvárként szokva vagyok az extrém körülményekhez.
Jó, ha az ember olyasmivel foglalkozik, aminek nem csak a végeredményét, hanem az oda vezető utat is élvezni tudja. Az űrhajóskiválasztási folyamatnak tudományos és innovációs szempontból is számos hozadéka lehet, például nemzetközi együttműködésekben való részvétel által: számos, a mindennapi életünket könnyítő, illetve orvosi találmány is az emberes űrrepülések során született meg vagy fejlődött szélesebb körben használhatóvá – a mobiltelefonokban levő kameráktól a karcolásmentes lencséken át a víztisztító berendezésekig. És be kell vallanom, hogy a kalandvágy is motivált” – sorolta Hantz Péter.
Elismerte ugyanakkor: valószínűtlennek tartja, hogy az utolsó körökbe is bekerüljön és kísérleteket végezzen egy űrállomáson, de már annak is nagyon örülne, ha a második-harmadik szakaszig eljutna, hiszen rengeteg szakembert ismerhetne meg és számos tapasztalatra, élményre tehetne szert.
Szigorú feltételek
Hantz Péter továbbá arra is kitért, hogy már a jelentkezés sem volt egyszerű, hiszen számos feltételnek kellett megfelelni. Az egyik legkomolyabb kritérium az egészségügyi állapot volt, a jelentkezőknek rendelkezniük kellett a repülőgép-vezetéshez szükséges egészségügyi kvalitásokkal. Továbbá a megfelelő magasság és testsúly is elvárás volt, akárcsak a felsőfokú végzettség.
Később az extrém fizikai és pszichés terhelhetőséget, kognitív képességeket és számos más paramétert is ellenőrizni fognak. Minderre a kutató napi átlag kétórás kemény testedzéssel, orvosi és pszichológiai tanácsadás igénybevételével, és logikai feladatok megoldásával készül.
Jelenleg tudományos főkutatóként és kutatóbúvárként dolgozik a magyarországi Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetében, emellett pedig egy innovációval és mikroprodukcióval foglalkozó startup vállalkozást működtet Kolozsváron, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémiai Doktori Iskolájában is vendégoktató.
[Forrás: Székelyhon]
