Az erdélyi egyetemek magyar tanulóit támogatni fogja Magyarország

A Magyar Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága (NÖB) tegnapi ülésén a résztvevők a Bethlen Gábor Alap (BGA) 2020-as évi beszámolójáról szavaztak, illetve a határon túli magyarságot érintő aktuális kérdésekről adott tájékoztatót Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár – számolt be a Délhír.

A NÖB ülés meghallgata a BGA által felügyelt, 140 milliárd forint felhasználásáról szóló 2020-as beszámolót.

Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alap vezérigazgatója beszámolt a BGA tevékenységéről és annak fő irányvonalairól és célkitűzéseiről, pozitívan értékelve a nemzetpoltikai folyamatokat.

Ami a képviselői kérdéseket illeti, Bencsik János, a Polgári Válasz képviselője ezúttal is rámutatott, hogy a külhoni magyar hallgatóknak szánt 2 800 forintos támogatás teljesen “értékelhetetlen” összeg, amelyet vagy megtízszerezni kellene, vagy ebben a formában beszüntetni, hiszen egy 19 éve változatlan összegről van szó, amelyre érdeklődés sincs, hiszen mindössze 334-en igényelték Kárpát-medencei szinten.

Erre reagálva Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy ezt az összeget nemrégiben megemelték.

Így 2021-ben már nem 2 800 forint, hanem 22 400 forint igényelhető a határon túli magyar felsőoktatási intézmények tanulói számára.

A támogatást a jövőben igyekeznek majd a bölcsődékben levők számára is kiterjeszteni.

Erdélyről szólva Bencsik János a permanens kormányválság kapcsán kiemelte, hogy megakadtak azok a gazdaságfejlesztési beruházások, amelyek az elmúlt 10 év talán legfontosabb nemzetpolitikai eredményeként voltak értelmezhetőek. Ezek kapcsán a lehetséges előrelépésekről érdeklődött Bencsik. Majd kiemelte a közelgő romániai népszámlálást is. Ennek apropóján korábban olyan ígéret született, hogy kampánylépéseket tesz majd annak érdekében, hogy minél többen vallják majd magukat magyarnak Romániában. Ez azért is lehet fontos, mivel olyan kezdeményezések is akadnak, amelyek arra ösztönzik az erdélyi magyarokat, hogy inkább székelynek vallják magukat. Ez azonban megosztást hozhat, és abból kifolyólag akár jogcsorbító hatással is lehet a régió magyarságára.

Potápi a kérdésre válaszolva replikájában megemlítette, hogy a székely-magyar-csángó identitási kérdés nem osztja meg a magyarokat.

A magyar állam pedig támogatni fogja azokat a szervezeteket és politikai pártokat, valamint egyházakat, amelyek azt propagálják, hogy a népszavazás során (mint ahogyan a hétköznapokon is) magukat magyarnak vallják Erdély magyar polgárai.

[Forrás: Délhír]