Robbanóanyaggal megrakott drónnal támadták meg vasárnap hajnalban az iraki miniszterelnök rezidenciáját Bagdadban, de a politikus sértetlenül megúszta a támadást – közölte az iraki hadsereg.
Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő a támadást követően tudatta, hogy jól van. A hadsereg közleményében merényletkísérletről ír, de további részleteket nem közöl a támadásról. Twitter-fiókján Musztafa al-Kádimi iraki kormányfő az akciót gyáva támadásként értékelte és tudatta, hogy jól van, egyúttal nyugalomra szólított fel.
Az úgynevezett zöld zónában található kormányfői rezidencia közelében a kormányépületek közelében nagykövetségek is találhatók, nyugati diplomaták pedig több robbanásról és fegyverropogásról számoltak be az éjszaka folyamán. A támadás elkövetőjeként egyelőre egyetlen fegyveres csoport sem jelentkezett. A zöld zónánál az elmúlt hetekben Iránnal szövetséges milíciák tagjai tiltakoztak az előző havi parlamenti választás eredménye ellen, mert a voksolást követően meggyengültek pozícióik az ország törvényhozásában.
A tüntetők javarészben olyan pártok hívei, amelyek szoros kapcsolatban állnak a szomszédos Irán által támogatott iraki síita milíciákkal. Az említett pártok az októberben tartott törvényhozási választásokon elvesztették korábbi parlamenti mandátumaik többségét. A nem végleges eredmények alapján a síita, de Irán-ellenes Muktada asz-Szadr hitszónok vezette asz-Szajrún pártszövetség végzett az első helyen. A végleges végeredményt a számtalan panasz miatt folyamatban lévő újraszámlálás miatt még nem tették közzé. A támogatottságukból vesztett, Irán-barát, síita pártok csalást kiáltottak és tömegtüntetésekkel fenyegettek. Bár a síita milíciák elvileg az iraki hadsereg kötelékébe tartoznak, a gyakorlatban azonban önállóak.
Megfigyelők szerint tulajdonképpen a teheráni vezetés meghosszabbított karjaként működnek. Irak már hosszabb ideje komoly politikai válsággal küzd. 2019 őszén tömegtüntetések törtek ki az ország vezetése ellen, amelyet felelőssé tettek a gazdasági nehézségekért. Musztafa al-Kádimi miniszterelnök ezért előrehozott választást tűzött ki, amelyen rekordalacsony, 41 százalékos volt a részvételi arány.
