Az Atacama-sivatag felett nagyjából 1,6 kilométerrel robbanhatott fel az az aszteroida, amitől olyan forróság keletkezett, hogy megolvadt tőle a talaj.
A chilei Atacama-sivatag finoman szólva sem egy barátságos hely. Ez a Föld egyik legszárazabb területe: olyan kevés itt a csapadék, hogy csupán néhány állat képes túlélni a körülményeket, a növényekről pedig már ne is beszéljünk. A jelek szerint azonban nemcsak ezért különleges a területe.
A tudósok nagyjából egy évtizeddel ezelőtt fedeztek fel egy nagyjából 75 kilométeres sávot, amely mentén elszórtan fekete és zöld üvegdarabokat lehetett találni. Hogy miként kerültek oda, azt nem lehetett tudni, de úgy vélték, hogy egy tűz során a forróságtól megolvadtak majd megkeményedtek az ásványok.
Az amerikai Brown Egyetem kutatóját, Peter Schultzot azonban nem győzte meg ez az elmélet. Már csak azért sem, mert amikor 2018-ban a helyszínen járt, azt látta, hogy az üvegdarabok elhajlottak, megcsavarodtak és volt, amelyek szétnyíltak. A szakember mélyebben beleásta magát a témába, a Geology című tudományos folyóiratban megjelent publikációjában pedig megadta a választ arra, hogy valójában mi történhetett az Atacama-sivatagban.
Schultz és csapata arra jutott, hogy egy felrobbanó üstökös, vagy üstököshöz nagyon hasonló aszteroida megolvasztotta a talajt, ami aztán létrehozta az üvegképződményeket. Ez valamikor 11 500 és 12 300 évvel ezelőtt történhetett, akkor, amikor vadászó, gyűjtögető csoportok lakták a területet, a nagy állatok pedig eltűntek Dél-Amerikából.
Schultz és társai most arra keresik a választ, vajon van-e összefüggés a felrobbanó aszteroida és az állatok eltűnése között – írja a Business Insider.
A szakember szerint több olyan terület van, ahol az akár 50 centiméter átmérőjű üvegdarabokat megtalálni. A foltok mérete alapján úgy véli, hatalmas erejű lehetett a robbanás, és nagyon komoly pusztítást végezhetett.
Az üstökös körülbelül 1,6 kilométeres magasságban robbanhatott szét, ami óriási hőt generált. Az üveg belsejében az aszteroidából származó ásványokat találtak, ami azt jelenti, hogy nagyjából 1700 Celsius-fok lehetett a robbanás miatt. Emellett nagyjából 160 km/h-s szelet is generált az esemény. A szakemberek szerint ha egy ilyen esemény egy sűrűn lakott területen következik be, akkor több tízezer áldozatot követelne a katasztrófa.
