Az omikron szédítő gyorsasággal terjed a világban. Egy hongkongi egyetem vizsgálatai pedig arra adhatnak választ, miért terjed szupersebességgel az omikron – írja a Telex.hu az NPR által ismertetett kutatásra hivatkozva.
A vizsgálat során a kutatók szövetet vettek az emberi hörgőkből, amit aztán a koronavírus több variánsával is megfertőztek. Az erdetivel, a deltával és az omikronnal is, majd megnézték, melyik milyen gyorsan terjed.
Az omikron körülbelül hetvenszer gyorsabban szaporodik az emberi légúti szövetekben, mint a delta, és az omikron negyvennyolc órával a fertőzés után a deltához képest magasabb szintet ér el a szövetekben.
Ez arra utal, hogy az omikron gyorsabban jut be a szövetek belsejébe. Tüdőszöveteken is így kísérleteztek, ott viszont azt látták, hogy itt a delta és a vírus eredeti változatai a fertőzőbbek, nem az omikron. Így arra jutottak, hogy az omikron inkább a hörgőkre koncentrálódik, nem a tüdőre.
A hongkongi tudósok szerint ez arra utalhat, hogy az omikron kevésbé okoz súlyos lefolyást, mint a delta, de szerintük még korai lenne ilyen következtetéseket levonni.
Azt ugyanakkor hozzátették, hogy ha valaki nincs immunizálva, akkor a variáns a hörgőkből gyorsan átterjedhet a tüdőbe és más szervekbe, és ott komoly károkat okozhat.
Az egyetem eredményeit még nem vizsgálták meg más kutatók, és óvatosságra is intenek az eredményekkel kapcsolatban, hiszen csak negyvennyolc órán át figyelték meg, hogy viselkedik az omikron, és nem lehet tudni, mi történik a következő napokban.
A tüskefehérje a vírusnak az a része, amely nemcsak a fertőzőképesség szempontjából kulcsfontosságú, de a vakcinák is elsősorban ezt célozzák. De hasonló eredményre jutottak a massachusettsi klinika kutatói is, akik szerint az omikron a tüskefehérjéje segítségével gyorsabban bejut a sejtekbe, mint a delta.
Ezért a kutatók szerint az adatok arra utalnak, hogy az omikron alacsonyabb dózisban is képes lehet megfertőzni az embereket, mint a delta vagy az eredeti változat.
