December 24-én és 25-án a teljes keresztény világ számára beköszönt a szenteste és a karácsony. Vagy mégsem? A hírekben sokszor olvashatunk vagy láthatunk beszámolót karácsonyi ünnepségekről januárban, elsősorban a kelet-európai országokból. De miért is van ez?
Oroszországban, Grúziában, Örményországban, Belaruszban, Szerbiában, Egyiptomban, Etiópiában és Kazahsztánban a szenteste január 6-ra esik, a ma is használt Gergely-naptár szerint. A különbség oka is a naptárban van. Ez már a Kr. u. 325-ös, niceai zsinat idejére nyúlik vissza, ahol az egyik legfontosabb téma az egyház legfőbb ünnepének, a húsvét időpontjának a meghatározása volt.
AZ EGYHÁZATYÁK A JULIÁN-NAPTÁRAT VETTÉK ALAPUL, AMELYET JULIUS CAESAR VEZETETT BE KR. E. 46-BAN AZ EGYIPTOMI CSILLAGÁSZ, SZOSZIGENÉSZ TANÁCSÁRA A VISZONYLAG PONTATLAN RÓMAI HOLDNAPTÁR HELYETT.
Maga a Julián-naptár egyébként egy már 3000 éve létező egyiptomi módszeren alapult. Szoszigenész számításai azonban szintén pontatlanok voltak, igaz, csak minimálisan. A csillagász ugyanis a napév hosszát 11 perccel túlbecsülte. Ez viszont a századok teltével már nagy eltolódást eredményezett a naptári és a napév hossza között, ez pedig XIII. Gergely pápát is aggasztotta. 1582-ben ezért csillagászok egy csoportjával megalkottak egy új naptárt, amely az annak elkészítését szorgalmazó pápáról kapta nevét.
A legtöbb katolikus ország már 1585-ben átvette az újítást. A protestáns német államokban, közülük a legnagyobban, Poroszországban, valamint a skandináv országokban 1700-ban, az Egyesült Királyságban pedig csak 1752-ben kezdték alkalmazni.
KELET-EURÓPA ÉS A BALKÁN-FÉLSZIGET ORTODOX ORSZÁGAIBAN VISZONT EZUTÁN IS A RÉGI JULIÁN-NAPTÁRT HASZNÁLTÁK.
Oroszországban például a Julián-naptárt is csak a 17. és a 18. század fordulóján vezette be I. (Nagy) Péter cár. Addig az oroszok a bizánci időszámítást használták, amelynek kezdete a Világ teremtésének vélelmezett időpontja, a Gergely-naptár szerint Kr. e. 5509. szeptember 1.
Az Ortodox Egyház ugyanis nagy ellentétben volt a római katolikusokkal már az 1054-es skizma óta, amikor a nyugati és a keleti egyház kettészakadt azzal, hogy a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka kölcsönösen kiátkozta egymást. Emellett a Gergely-naptár bevezetése azt is eredményezte volna, hogy a zsidó pászkaünnep (az Egyiptomból való kivonulás ünnepe) és a keresztény húsvét között esetenkénti átfedés lett volna. Ez azonban szembement az ortodox szent iratokkal.
Ez az eltérés egyébként néha igen furcsa eseményeket produkált:
AZ 1908-AS LONDONI OLIMPIÁN AZ OROSZ CSAPAT PÉLDÁUL CSAK KÉT HÉTTEL A KEZDÉS UTÁN ÉRKEZETT MEG A HELYSZÍNRE, MERT OROSZORSZÁGBAN AKKOR MÉG MINDIG A JULIÁN-NAPTÁRAT HASZNÁLTÁK.
Ez ma már azt jelentené, hogy a teljes olimpiát lekésték, akkor viszont még fél évig tartottak a játékok. Sok versenyszám azonban már így is befejeződött, mire az oroszok odaértek.
1918-ban az akkor már kommunista Szovjet-Oroszország, 1923-ban Görögország, 1924-ben pedig Románia is bevezette a Gergely-naptárt. Erre az egyháznak is lépnie kellett, emiatt 1923 májusában a konstantinápolyi, ciprusi, görög, román, orosz és szerb pátriárkák pánortodox kongresszust hívtak össze. Ekkorra a kommunizmus nyomása miatt a túlélés szempontjából fontos lett az ortodox egyházaknak az, hogy alkalmazkodjanak a Gergely-naptárhoz.
A szerb tudós, Milutin Milankovis ekkor állt elő ötletével: az új típusú Julián-naptár dátumai egyeznének a Gergely-naptáréval, azonban a szökőévek nem mindig lennének azonosak.
A MEGÚJÍTOTT JULIÁN-NAPTÁRAT EZUTÁN TÖBB ORTODOX NEMZETI EGYHÁZ, KÖZTÜK GÖRÖGORSZÁG, CIPRUS ÉS ROMÁNIA IS BEVEZETTE.
Ezekben a görögkeleti vallású országokban tehát ma már ugyanúgy december 25-én van a karácsony, mint nálunk.
A többi ország, köztük Oroszország vagy az akkor még arányaiban sokkal nagyobb mértékben kopt keresztény Egyiptom azonban elutasította a tervezetet, így a mai napig körülbelül 260 millió keresztény ünnepli januárban Jézus Krisztus születését.
