Tizennyolc éven belül kell elkészülnie a Bukarest–Kolozsvár–Budapest-gyorsvasútnak a legújabb elvárások értelmében. Benedek Zakariás, a bukaresti képviselőház infrastruktúra- és közlekedésügyi szakbizottságának tagja a Krónika kérdésére úgy vélekedett, komoly hozzáállással, az uniós pénzek hatékony felhasználásával tartható a célkitűzés.
Bár az elmúlt évtizedben több alkalommal is téma volt a Bukarest–Kolozsvár–Budapest-gyorsvasút kiépítése, egyhamar nem fogunk rajta gyorsabban eljutni Erdélyből egyik fővárosba sem. Az Európai Unió nemrég jelezte, azt várja Romániától, hogy 2040-ig fejezze be az ország területén áthaladó szakaszokat. A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) új szabályzata értelmében tehát 18 éven belül be kell fejezni a Bukarestet Budapesttel összekötő gyorsvasút kiépítését, akkorra a hálózat részét képező romániai szakaszokon is 160 kilométer/órás sebességgel kell közlekedniük a személyszállító vonatoknak, a tehervonatoknak pedig el kell érniük a 100 kilométer/órás sebességet. Az új TEN-T szabályzat egy új korridor létesítését is előírja, amely a Balti-, a Fekete- és az Égei-tengereket köti össze, áthalad Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon, Románián, Bulgárián és Görögországon. Adina Vălean, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa úgy nyilatkozott, a Bukarest–Budapest-gyorsvasút romániai vonala a fővárostól Brassó, Szeben, Kolozsvár és végül Nagyvárad érintésével halad. Szerinte uniós szinten az infrastruktúra-fejlesztésre szánt alapokat 270 milliárd euróval kell kiegészíteni, hogy az ambíciós terveket megvalósítsák.
Lehet teljesíteni az elvárást, ha az ország lehívja az uniós pénzeket, és komolyan veszi az infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Benedek Zakariás, a bukaresti képviselőház infrastruktúra- és közlekedésügyi szakbizottságának tagja. Mint az RMDSZ-es politikus részletezte, a következő tíz évben annyi pénz áramolhat Romániába, mint korábban soha, és azután sem fog, így okosan kell kihasználni, hogy a romániai közlekedési infrastruktúra megközelítse az uniós átlagot. Rámutatott: Románia a közeljövőben hagyja jóvá a beruházási tervet, ami szerint 2030-ig 78 milliárd eurót fektetnek a közlekedési infrastruktúra fejlesztésébe, beleérve a közúti, a vasúti, a légi és a vízi szállítást. Benedek Zakariás elmondása szerint a tervben szerepel a Konstanca–Bukarest–Nagyvárad–magyar határ közötti vasúti szakaszok korszerűsítése. „Lebontva, ez úgy néz ki, hogy a Konstanca–Bukarest-vasútvonalat nagy vonalakban már felújították, kisebb beruházásokra van szükség. A Bukarest–Brassó-szakasz viszonylag jól működik, ha éppen nincs vihar, és nem dőlnek fák a sínekre. Brassó–Segesvár közötti harminc kilométert teljesen fel kell újítani, Segesvártól a magyar határig pedig mintegy hetven kilométeres szakaszt kell korszerűsíteni, a többi már fel van javítva” – ecsetelte Benedek Zakariás. A közlekedési szakember ugyanakkor úgy látja, nehezen megvalósítható, sok pénzbe kerülne, hogy a gyorsvasút áthaladjon Nagyszebenen, mert a Nagyszeben–Kiskapus-szakasz nincs villamosítva, Vízaknánál pedig annyira sós a talaj, hogy ott soha nem ment 30 kilométer/óránál gyorsabban a vonat. A másik vonalat a Nagyszeben–Alvinc közötti hetven kilométeres szakaszt 1896-ban adták át, a gond az, hogy földmozgások vannak, ezért reped meg a Nagyszeben–Szászsebes közötti autópálya is. Ezen a részen nehezen megoldható jutányos áron, hogy 160 kilométer/órás sebességgel haladjon a vonat, szögezte le a politikus. Meglátása szerint az a logikus, hogy a már felújított szakaszokat építsék be a Budapest fele vezető gyorsvasút vonalába, tehát Brassó–Segesvár–Tövis onnan délre Alvinc és északra Kolozsvár fele letérve. A Kolozsvár–Nagyvárad-szakasz tervezésére az ígéretek szerint idén sor kerül, sőt a kivitelezést is elkezdik.
Benedek Zakariás kérdésünkre ugyanakkor arra is kitért: ahhoz, hogy a vonatok 160 kilométer/órás sebességgel közlekedjenek, más koncepcióra van szükség, a mostani töltés nem elég, új sínpárokat kell lefektetni. Továbbá azokon a szakaszokon, ahol ez megtörtént, még mindig nem mennek ilyen sebességgel a vonatok. Például Segesvár–Kiskapus szakaszon lefektették a teljesen új sínpárt, de további fejlesztésekre van szükség, hogy a gyorsvasútról beszélhessünk. „Meg kell oldani a vasúti közlekedés digitalizálását, hiszen amint a vonat kifutott az állomásról, kilométereken keresztül biztonságban kell haladnia ezzel a sebességgel. Ha jól digitalizálják a rendszert, az minimálisra csökkenti az emberi tévedés lehetőségét, és a késések is minimálisak lesznek. Ugyanakkor a gyorsvasút vonalán nem lehetnek vasútátjárók, csak felül- vagy aluljárók, hiszen ha ilyen sebességgel halad a vonat, nincs idő arra, hogy a gépkocsik átdöcögjenek a síneken” – sorolta a tennivalókat Benedek Zakariás. Ő maga is úgy látja, hogy jelenleg a romániai vasút siralmas állapotban van, a személyszállító vonatok átlagsebessége 45 kilométer/óra, a teherszállításban 19 kilométer/óra, „ami kisebb, mint egy ló vontatta szekéré, amely átlagban 21 kilométer/órás sebességgel halad”. Összehasonlításképpen rámutatott: Magyarországon 70 kilométer/óra a vasúti teherszállítás átlagsebessége, tehát több mint háromszorosa a romániainak. A képviselő ugyanakkor leszögezte, komoly hozzáállással, az uniós pénzek hatékony felhasználásával 2030-ig meg lehet oldani az infrastruktúrában tetten érhető problémákat, hiányosságokat.
