Románia az utolsó helyen áll Európában a kezelhető okok miatt bekövetkező halálesetek gyakoriságát tekintve, de a megelőzhető tényezők által okozott halálesetek tekintetében is az utolsók közt van az európai országok listáján. A rendkívül rossz helyezésnek számos oka van, egyebek mellett komoly rendszerszervezési gondok vannak a romániai egészségügyben, de a lakosság egészségértésének a szintje, a saját egészségéhez való hozzáállása is számos kívánnivalót hagy maga után – mutattak rá a lapunk által megkérdezett egészségügyi szakértők.
Számos területet magában foglaló jelentést adott ki minap az Európai Bizottság az európai országok lakosságának az egészségi állapotáról. A felmérés jórészt az országok által az Eurostat-hoz, és az EU Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetéhez (OECD) eljuttatott hivatalos statisztikákat dolgozza fel. A Romániáról szóló, több mint húsz oldalas összegzés számtalan negatív tényezőre rávilágít, többek közt arra, hogy a kezelhető okok miatt bekövetkező elhalálozások gyakoriságát tekintve az utolsó helyen áll az ország Európában, de a megelőzhető tényezők által okozott haláleseteket tekintve is csak két országnak rosszabbak az adatai, mint Romániának. A statisztika szerint Romániában 100 ezer lakosra 210 olyan haláleset jut, amelynek az okai kezelhetők lettek volna. Eközben az EU-s átlag 92, a lista élén álló Norvégiában pedig 59. A megelőzhető halálozási okok esetében sem jobbak a romániai adatok: 100 ezer lakosra 306 ilyen haláleset jut, miközben az EU-s átlag 160, a legjobb eredménnyel rendelkező országoké – Ciprusé és Olaszországé – pedig egyaránt 104.
Pénzügyi és szakmai okai egyaránt vannak a rossz romániai adatoknak, de összességében az egyik legfőbb oka ennek az, hogy alulfinanszírozott az egészségügyi rendszer – vélekedett megkeresésünkre Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkára. „Ez miatt az egészségügyi innovációk negyven százaléka nem jut be az országba, legyenek ezek új gyógyszerek, új kezelési módok vagy különböző diagnosztikai eszközök. Nagyon fontos, hogy az innovációk iránti nyitottság – ami ugye nem pénzügyi kérdés – hiánya és a bizalmatlanság miatt, ami a társadalmat összességében jellemzi, a legújabb innovációk (újdonságok, fejlesztések) gyors bevezetését is akadályozza. Erre a legjobb példa, hogy a koronavírus elleni oltóanyagot, ami szintén egy innováció és ami megelőzné a súlyos megbetegedést, és így minőségben eltöltött életéveket mentene meg, sokan elutasítják. De hasonló a helyzet a méhnyakrák és a HPV elleni oltások esetében is, miközben Romániában a megbetegedés meglehetősen gyakori. Az látható, hogy a lakosság egészségkultúrája hagy kívánnivalót maga után, és itt kezdhetnénk a legegyszerűbb adattal arról, hogy étkezés előtt vagy vécézés után mos-e mindenki kezet. Ha jól megnézzük a statisztikákat, kiderül, hogy ez 40–50 százalékban nem történik meg a mosdó használata után. Ehhez képest hol van még a szűrővizsgálatokon való részvételre való hajlandóság? – tette fel a fajsúlyos kérdést Vass Levente, aki hasznosnak látná azt is, ha az egészségügyi, illetve tanügyi tárca közösen egészségfejlesztő projekteket vezetne be az iskolákban.
Nem csak a lakosság egészségtudatosságával van baj azonban: az egészségügyi államtitkár szerint fontos lenne a kórházi, azaz nozokomiális fertőzések visszaszorítása is, mert jelenleg „mintha bele lenne törődve az orvostársadalom, hogy ezeknek meg kell történniük”. Ez minisztériumi feladatkör is, és hat hónapon belül e tekintetben új intézkedéseket léptet életbe a szaktárca. A kórházak decentralizációjával kapcsolatban elmondta, fontos, hogy a polgármesteri hivatalok partnerek legyenek az egészségügyi prevenciós programok lebonyolításában. „A sürgősségi ellátásban olyan rendszereket kell kialakítsunk az elkövetkezőkben, ahol az infarktust, a nagyon sok embert érintő agyi történéseket nagyon gyorsan diagnosztizálva megfelelő kezeléseket, éren keresztül történő sztenteléseket tudjunk elvégezni. Ha ilyen központokat sikerül kialakítani, akár két megyénként egyet, vagy a székelyföldi régióban legalább kettőt, akkor számtalan ilyen életmentő, életminőség-javító beavatkozás elvégezhető lenne” – magyarázta Vass Levente. A koronavírus-járvány következményeivel kapcsolatban arra is kitért, hogy kiemelt figyelmet igényelnek azok, akik a 45–60 éves korosztályba tartoznak és súlyos vagy középsúlyos Covid-megbetegedésen estek át, mert amerikai tanulmányok azt mutatják, hogy esetükben a megbetegedést követő egy évben jelentősen megnő a súlyos vagy végzetes kimenetelű egészségügyi problémák kialakulásának a veszélye, vélhetően a korábbi, oxigénhiányos állapot következményeként.
A megelőzhető vagy kezelhető okok miatti elhalálozások gyakoriságáról szóló adatok javítására irányuló teendőkkel kapcsolatban azt is elmondta, a lakhatási körülmények ellenőrzésével is lehetne javítani a Romániát jellemző rossz adatokon, és ebben nagy szerepe lenne a háziorvosoknak, ha lényegesen növelnék a családlátogatásért járó konzultációs díjat. Ilyen alkalmakkor ugyanis a háziorvosok azonosíthatnák a szembetűnő egészségkárosító tényezőket és tanácsokat is adhatnának a családnak.
Az, hogy Romániának az ilyen jellegű statisztikákban rosszak a mutatói, az Lorenzovici László egészségügyi közgazdász szerint sajnos nem meglepő. Az egyetemi oktató elmondta, ha egészségügyi rendszerről, ellátásról és az egészségügyi szolgáltatások fogyasztásáról beszélünk, akkor azok, akik nagyvárosban élnek, úgy gondolják, hogy két jó magánkórház és esetleg egy rendberakott állami kórház jelenti az egészségügyi rendszert és ez határozza meg a betegek egészségi állapotát. „Ez azonban távolról sincs így. Egyrészt mert nem az egészségügyi rendszer önmagában a legfőbb meghatározó tényező az egészségi állapot tekintetében, másrészt, mert nagyon nagy a szakadék a nagyvárosok lehetőségei és fogyasztási szokásai, illetve a kisvárosok és falvak közt – mutatott rá a szakember.
Az elmúlt tíz évben romlott az egészségügyi alapellátás, azaz a háziorvosi rendszer lefedettsége, és igaz ugyan, hogy a diagnosztikai eszközökhöz való hozzáférés lehetősége számottevően javult, így bizonyos betegségek kiszűrése, megelőzése sokkal könnyebbé vált, ám ehhez a lakosság el is kellene menjen ezekre a szűrésekre. A Covid, sajnos azt is a felszínre hozta, hogy milyen a hozzáállásunk a saját egészségünkhöz. Tehát, hogy mennyire akarunk bizonyos preventív (megelőző) szabályokat betartani, vagy amennyiben van egy elérhető megoldás, azt mennyire vesszük igénybe – utalt a védőoltás nagyarányú lakossági elutasítására Lorenzovici László, aki a káros tényezők közt megemlítette az egészségtelen életmódot, dohányzást, alkoholfogyasztást, rossz táplálkozást és a mozgásszegény életmódot is. Nem lehet Európában jó egészségügyi mutatókat elérni, amikor a lakosságnak csak a fele húzza a szekeret – fogalmazott az egészségügyi közgazdász, aki szerint az eredményeken a lakosság egészségtudatosságának a növelésével lehetne javítani, de hozzáférést is kellene biztosítani számukra azokhoz a lehetőségekhez, amelyek által javítható a statisztika. Ez pedig szerinte a háziorvosnál kellene kezdődjön, hisz ott a leggyakoribb az orvos-beteg kapcsolat. „Az orvos-beteg kapcsolatok számát befolyásolja az egy orvosra jutó páciensek száma. Ha megnézzük az európai statisztikákat, akkor azt látjuk, hogy Romániában 1800 beteg jut átlagban egy családorvosra, Magyarországon 1600, Ausztriában 1200-1400, és ahogy megyünk nyugati irányba, egyre kevesebb. Természetesen, minél kevesebb betege van egy orvosnak, annál inkább van ideje, lehetősége és eszközei is arra, hogy a betegeivel szorosabb kapcsolatot építsen ki, jobban kövesse egészségi állapotukat, úgymond a pácienseinek az egészségmenedzsere legyen.” Ehhez képest Romániában sok vidéki településen már nincs háziorvos, egyre csak csökken a háziorvosok száma, és a járóbeteg-szakellátás is nagyon foghíjas a kisvárosokban: olyan húszezer fős településen is járt munkaügyben a közelmúltban, ahol nincs egyetlen, az egészségbiztosítási pénztárral szerződéses viszonyban álló nőgyógyász sem – említett egy példát Lorenzovici László.
„Az egészségügyi vezetők eddig arra koncentráltak, hogy minél nagyobb, minél jobban és drágábban felszerelt kórházakat hozzanak létre a nagy központokban – ez is kell –, csakhogy a lakosság egészségügyi állapotát nem ez befolyásolja, hanem az, hogy van-e elég családorvos, van-e elég szakorvos bizonyos szakterületeken, vagy a városokban, például Marosvásárhelyen a biztosítóval szerződéses viszonyban álló járóbeteg-szakrendelésen kapunk-e három napon belül előjegyzést a szakorvosokhoz? Komoly rendszerszervezési gondok vannak itt. Nem lehet azt mondani, hogy Romániában nem lenne erre elég pénz, de hiányzik a szisztematikus gondolkodás, szervezés és cselekvés – hangsúlyozta Lorenzovici László.
Az Európai Bizottság által közzétett jelentés szerint egyébként az egy főre jutó egészségügyi kiadások is a legalacsonyabbak között vannak Romániában, kevesebbet csak Bulgária áldoz ilyen célra. A születéskor várható élettartam esetében is csak Bulgáriában (73,6 év) rosszabbak az adatok, mint Romániában (74,2 év). Ez egyébként Románia esetében a koronavírus miatt is csökkent (1,4 évet, szemben a 0,7 éves EU-s átlaggal), és jóval az EU-s átlag (80,6 év) alatt van – jegyzik meg a jelentésben. Ebből az is kiderül, hogy Romániában az elhalálozásoknak több mint a harmadáért a szív-érrendszeri megbetegedések felelnek, EU-szerte itt a legalacsonyabb az emlőrák-szűrések aránya, és bár általában a daganatos megbetegedések túlélési aránya javul, továbbra is jóval az uniós átlag alatt van e tekintetben is az ország. Mindeközben a lakosság jó része a saját egészségi állapotát jóra vagy nagyon jóra értékeli – ez az egyetlen tényező, amelyben az EU-s átlag fölött áll Románia.
