38 000 dollár alá süllyedt a bitcoin árfolyama, ezzel pedig féléves mélypontra jutott a kriptovaluta értéke – írja a Bloomberg.
A legnagyobb zuhanás pénteken volt, amikor 8,7 százalékot veszített az értékéből a bitcoin, ezzel a november eleji csúcs óta összesen már 40 százalékot zuhant az árfolyam.
A bitcoinhoz hasonlóan más kriptovaluták is veszítettek az értékükből a napokban, az ether árfolyama háromezer dollár alá csökkent, míg a Solana, a Cardano és a Binance Coin is értéktelenebbek lettek. Főleg az utóbbi néhány napban tört meg a befektetők bizalma, miután Nagy-Britannia, Spanyolország és Szingapúr is felvetette, hogy szabályozni fogják a kriptók kereskedését, elsősorban a tapasztalatlan befektetőket érintően. Az orosz nemzeti bank csütörtökön a kriptók teljes betiltását javasolja, az oroszországi bitcoinbányák bezárása pedig az egész ágazatot befolyásolná.
Bár a piaci indikátorok arra utalnak, hogy a bitcoin árfolyama a következő napokban nem fog tovább zuhanni, hosszú távon egyre több a kétség a kriptovaluták jövőjével kapcsolatban. Pozitív jelnek tűnik, hogy a magas inflációval rendelkező országokban egyre gyakoribb, hogy kriptókban intézik a kereskedelmet, de ennek hatásai még nem egyértelműek. Az oroszországi bányászati tilalomról szóló pletykák és a többi ország lehetséges szabályozási szigorításai egyelőre elég sokaknak veszik el a kedvét a kriptóktól.
Tavaly egyébként Kínában már betiltották a bitcoinbányászatot, ezzel a lépéssel jelentősen lecsökkentve az ország áramfogyasztását. A döntés után körülbelül 90 ezer bányászgépet költöztettek át Kazahsztánba, amitől a közép-ázsiai ország áramellátása az összeomlás szélére került.
De a bitcoinbányászat nem csak a magas energiaigénye és karbonlányoma miatt kifejezetten környezetpusztító, a bitcoinhálózatok működése ugyanis évente nagyjából 30 ezer tonna elektromos hulladékot termel. Ez körülbelül egy Hollandia méretű fejlett gazdaság szemétmennyiségének felel meg.
