Bő másfél hónappal a romániai népszámlálás kezdete előtt nem csitul a vita a székely identitásról: az MPP törvénymódosítást javasol, az SZNT-n belül nézeteltérések dúlnak.
Mint arról beszámoltunk, az erdélyi magyarság körében élénk vitát váltott ki, hogy a népszámlálás közvitára bocsátott kérdőívén a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek pedig 13 alkategóriája szerepelt, a magyar nemzetiségnek viszont nincsenek alkategóriái. Hétfői, szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményében a Magyar Polgári Párt (MPP) kinyilvánította: elfogadhatatlannak tartja, hogy a 21. században, az Európai Unió egyik tagállama nem teszi lehetővé a területén élő nemzetiségek számára, hogy szabadon vállalhassák identitásukat előre látható negatív következmények nélkül.
„Fontosnak tartjuk, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember, szabadon választhassa meg székely, csángó vagy egyéb identitását, mivel ezek történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezik. Jogosnak tartjuk mindazok félelmét, akik attól tartanak, hogy ha a magyar főcsoport mellett választható lesz a székely és a csángó, vagy épp több regionális identitás, ezt későbbiekben az erdélyi magyarság megosztására és így nyelvi és kulturális jogainak megvonására használják fel” – fogalmazta meg a székely identitás vállalásával kapcsolatos aggodalmakat is az MTI által idézett MPP-közlemény. A párt azt javasolta, hogy az RMDSZ frakciója, a népszámlálási kérdőív átalakítása mellett, mielőbb javasolja a Közigazgatási Törvénykönyv módosítását is, hogy megszűnjön annak a lehetősége, hogy regionális identitások vállalásával, a közösség nyelvi jogai sérülhessenek. Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is közölte, hogy kezdeményezi a székely identitás feltüntetését a kérdőíven, úgy, hogy ez a magyar nemzetiség alkategóriájaként szerepeljen. A miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus korábban arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy éljék meg regionális identitásukat az élet más területein, a népszámláláson pedig vallják magukat magyarnak. A magyar identitás vállalására buzdított múlt heti állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. „A székelység mindig tudatában volt annak, (…) hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat” – fogalmazott állásfoglalásában az SZNT elnöke. A közösségi portálokon azonban éles támadások érték Izsák Balázst az állásfoglalása miatt.
Székelyföldi véleményformálók egy csoportja – akik közül többen az SZNT-ben is tisztséget viselnek – közös állásfoglalásban szögezte le: a székely etnikumú lakosság több mint ezer éve él szülőföldjén, a Székelyföldön, magyar anyanyelve és kultúrája révén történelme során és jelenleg is a magyar nemzet részének tartja magát, mint etnikum közös eredetű a magyarral, de nem azonos a magyar néppel. Azt követelték, hogy a magyar etnikum alkategóriájaként tüntessék fel a kérdőíven a székelyt. Ezt az állásfoglalást Borsos Géza József, az SZNT alelnöke, Ferencz Botond, Orbaiszék, Korpos Levente, Gyergyószék, Székely Levente, Gyergyócsomafalva, Fekete Miklós, Kézdiszék, Szabó Miklós, Bardoc-Miklósvárszék és dr. Farkas Csaba, Udvarhelyszék Székely Tanácsának elnöke írta alá. Szerintük a székely etnikum törlése a Romániában elismert etnikumokat és beszélt nyelveket tartalmazó névjegyzékről törvénytelen, alkotmányellenes és a székely etnikum akaratával ellentétes, ugyanakkor meghamisítja a valóságot, és nincs semmilyen tudományos alapja. „Kijelentjük, hogy a hozott Határozat kimondottan politikai indíttatású, ellentétben áll a székely közösség akaratával, sérti a román állampolgárok személyi jogait és a székelység közösségi identitása szabad megválasztásához való alkotmányos jogot! Következésképpen követeljük a 2011-es népszámlálás alakalmával használt etnikumok névjegyzékéhez való visszatérést, az alábbiak szerint: A módszertan 1100 Maghiar szakaszába vezessék fel az alábbi etnikai csoportokat 1101 Maghiar 1102 Ungur 1103 Secui” – követelik az SZNT-s illetékesek. A közösségi portálokon terjed az a nézet is, hogy a székelység csak akkor léphet fel a népek önrendelkezési joga alapján Székelyföld területi autonómiájáért, ha székelynek vallja magát a népszámláláson. Egy Izsák Balázsnak címzett nyílt levél szerzője úgy fogalmazott: „Székelyföldön egyetlen egy igaz út járható és az az önrendelkezés útja! Önrendelkezésre pedig csak egy statisztikailag is kimutatható nép jogosult, az autonómiát is a népek önrendelkezési joga alapján követelhetjük!”
